Öt női veterán, aki megérdemelné, hogy támaszpont viselje nevüket
2020. augusztus 5. 16:56 Múlt-kor
Korábban
Edith Nourse Rogers, a női hadtest szülőanyja
Sok ezer nőhöz hasonlóan Edith Nourse Rogers is nemhivatalos minőségben kezdte meg ápolói munkáját a hadsereg mellett, az első világháborúban tábori kórházak felügyelőjeként, illetve a Vöröskereszt önkénteseként.
„Senki sem láthatta úgy a sebesülteket és haldoklókat, ahogy én, úgy, hogy ne érzett volna késztetést arra, hogy minden tőle telhetőt megtegyen, hogy segítsen” – írta később. A frontról hazatérve a háborús veteránok megsegítésének szentelte idejét, és a fővárosban dolgozott ápolóként a Walter Reed katonai kórházban – tevékenységével hamar kiérdemelte a „Walter Reed angyala” megnevezést.
Férje, John Rogers kongresszusi képviselő (aki maga is szolgált a Nagy Háborúban) 1925-ös halálát követően átvette annak székét a képviselőházban, ahová saját jogán 18 alkalommal választották újra, ami egészen 2012-ig rekordnak számított. A törvényhozásban töltött 35 éve során számos, a veteránokat és az aktív állományt is érintő törvény meghozatalában vett részt: a veteránkórházak alapítása és az ápolónők katonai nyugdíjának bevezetése is ezek közé tartozott.
Támogatta a második világháborúban a sorkatonai előválogató rendszer bevezetését, valamint az úgynevezett „GI-törvényt”, amely a háborúból hazatérő veteránoknak (legalábbis a fehéreknek) megkönnyítette mind a továbbtanulást, mind az alacsony kamatú kölcsönök felvételét.
Rogers volt az is, aki lehetővé tette a nők hivatalos minőségben való szolgálatát is: emlékezve arra, hogyan jártak az ápolónők az első világháborúban – saját pénzükön mentek Franciaországba, és létfontosságú szolgálatuk ellenére semmiféle ellátást vagy segítséget nem kaptak – 1941-ben javaslatot tett a nők jelentkezését, kiképzését és nem harctéri feladatokra való beosztását lehetővé tevő rendszer bevezetésére.
Ez lett a Női Katonai Kiegészítő Hadtest (Women's Army Auxiliary Corps), egy évvel később pedig a Női Katonai Hadtest (Women's Army Corps), amellyel a hadsereg részévé váltak a benne szolgáló nők.
A WAC-ben mintegy 150 000 nő szolgált a háború folyamán. Ez volt az első alkalom az amerikai fegyveres erők történetében, hogy a betegek és sebesültek ápolásán kívül is lehetőség nyílt a nők számára nagy számban katonai feladatok ellátására.
A Rogers által kiharcolt törvények váltak a nők későbbi, más haderőnemeknél való szolgálatát lehetővé tevő intézkedések alapjaivá is. Habár támaszpont nem viseli Rogers nevét, a massachusettsi Bedfordban egy veteránkórház igen.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Széchenyi István egy mozaikcsalád élén 10:35
- Hendrick Avercamp találkozása a kis jégkorszakkal 09:50
- Már első rendezésével maradandót alkotott Makk Károly 09:05
- Máig számtalan kérdőjel lengi körül George Patton tábornok autóbalesetét tegnap
- A német katonákat is meglepte a Vörös Hadsereg kegyetlensége tegnap
- Halley-től a majákig: avagy a történelem megszámlálhatatlan világvége-jóslata tegnap
- Magyar áldozatokat is követelt az 1988-as skóciai Lockerbie-merénylet tegnap
- Ott támadtak a németek, ahol senki sem tartotta lehetségesnek tegnap