Öt ok, amiért a kora középkor nem is volt annyira sötét
2016. november 18. 16:20
Korábban
Virágzó tudomány
A sötét középkorral kapcsolatos egyik legnépszerűbb mítosz, hogy az egyház akadályozta a természettudósok munkáját, és a boncoláshoz hasonló eljárások tiltásával megakasztotta a tudományos fejlődést. Bár a fejlődés Nyugat-Európában valóban lassú volt, ám egyenletes, és megalapozta a későbbi századok tudományos eredményeit.
Ráadásul ugyanebben az időszakban az elsősorban görög, valamint egyéb ókori művekre alapozó iszlám tudományos világ a virágkorát élte. Európa a 8-9. században élt, arabul alkotó perzsa tudós, Abu Abdalláh Muhammad ibn Músza al-Hvárizmi műveinek köszönhetően ismerte meg az algebrát, többek között az első- és másodfokú egyenlet fogalmát. Az algoritmus szó a tudós nevének latin változatából ered.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok 19:14
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa 18:59
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában 18:21
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában 17:01
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59