Elvtársainál lényegesen olvasottabb volt. A politikai csatározásokban szeretett a háttérben maradni, másokat összeugrasztani. Mindehhez megvolt a kellő ravaszsága és taktikai érzéke. Hiányzott belőle ugyanakkor a sok szovjet vezetőre jellemző durvaság, faragatlanság, e mögött azonban az emberi sorsok iránti tökéletes közömbösség húzódott meg.

Mihail Andrejevics Szuszlov 1902. november 21-én szegényparaszti családban született egy Sahovszkoje nevű faluban a Szaratovi Kormányzóság területén. Hivatalos életrajza szerint a bolsevik hatalomátvételt követően már tizenhat évesen aktívan kivette a részét a helyi szegényparaszt-bizottság munkájából. Ezek a testületek a falusi osztályharc legfontosabb eszközei voltak, feladataik közé tartozott a gabonarekvirálás, az állat- és eszközállomány elkobzása a parasztság tehetősebb rétegeitől, illetve azok újraosztása. Tagja lett a Komszomolnak, majd 1921-ben a kommunista (bolsevik) pártnak is. Még ebben az évben Moszkvába került, ahol előbb úgynevezett „munkásfakultásra” járt, majd 1924-től a Plehanov nevét viselő Moszkvai Népgazdasági Főiskola hallgatója, később pedig a Vörös Professzorok Intézetének aspiránsa lett. Karrierjének következő állomását az Össz-szövetségi Kommunista (bolsevik) Párt ÖK(b)P Központi Ellenőrző Bizottságának és a Munkás–Paraszt Felügyeletnek az apparátusa jelentette. 1933-ban nagyarányú tisztogatási hullám indult a párton belül, az év folyamán mintegy 400 ezer embert, a tagság 18%-át távolították el a párt soraiból. Szuszlov a munkaköréből adódóan tagja volt az Urali, majd a Csernyigovi körzetben a tisztogatást végző bizottságoknak, munkáját a korabeli jelentések szerint nagy odaadással és elvhűséggel végezte.

Szuszlov a feltörekvő párt- és állami funkcionáriusok azon nemzedékéhez tartozott, amelynek tagjai előtt a sztálini tisztogatások, a régi gárda képviselőinek kiszorítása a hatalomból, majd fizikai megsemmisítése megüresedett posztok sokaságát nyitották meg. Ő 1937-ben a Rosztovi Területi Pártbizottsághoz került, ahol előbb osztályvezető, majd a pártbizottság titkára lett. Itt sem maradt sokáig, 1939 februárjában a Sztavropoli (Ordzsonikidzei) Körzeti Pártbizottság első titkárává nevezték ki.
Szuszlov tehát az 1930-as évek végén megvetette lábát a párt középszintű vezetésében. Politikai érzéke, eszköztára a frakcióharcok és leszámolások, a nagy terror légkörében formálódott, ahol a legapróbb „hiba”, egy-egy elejtett megjegyzés, gyanús rokoni, baráti kapcsolat is végzetesnek bizonyulhatott. Ekkor alakultak ki benne azok a képességek, amelyek a későbbi évtizedekben a politikai túlélését segítették.

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2025. tavasz számában olvasható.