Szobrot kaphat Padova főterén az első doktori címet szerző nő
2022. január 6. 12:13 MTI
Vitát váltott ki az észak-olaszországi Padovában az a javaslat, hogy Elena Cornaro Piscopiának, az első nőnek, aki doktori címet szerzett a világon, szobrot állítsanak a város főterén, ahol csak neves férfiak szobrai állnak.
Korábban
Elena Lucrezia Cornaro Piscopia 1678-ban szerzett filozófiai doktorátust a Padovai Egyetemen. Neki azonban nem állítottak szobrot a padovai Prato della Valle téren – Olaszország legnagyobb terén –, ahol olyan jeles történelmi személyiségek kaptak emlékművet, akik vagy a városból származtak, vagy kapcsolatban álltak vele.
A The Guardian cikke felidézte, hogy eredetileg 88 szobor díszítette ellipszis alakú teret. A szobrok egytől egyig híres férfiaknak, köztük Galileo Galilei csillagásznak, Antonio Canova szobrásznak és több pápának állítanak emléket.
A velencei dózséknak emelt 10 szobrot Napóleon hadserege megsemmisítette, miután elfoglalta a Velencei Köztársaságot. Ezek közül nyolcat később obeliszkekkel helyettesítettek, míg két talapzat üresen maradt.
Bár a Padovai Egyetemen felállítottak egy szobrot Piscopia tiszteletére, két városi tanácsos felvetette, hogy a Prato della Valle egyik üres talapzatán is legyen szobra. Javaslatuk azt követően született, hogy egy országos felmérésből kiderült: az ország közterületein felállított, olasz személyiségeket ábrázoló szobrok közül mindössze 148-at szenteltek nőknek.
A javaslat azonban vitát váltott ki, az ellenzők szerint Piscopia szobra „nem illeszkedne a tér történelméhez”. Carlo Fumian, a Padovai Egyetem történészprofesszora szerint „drága és bizarr” az ötlet, amely „divatos ugyan, de kulturálisan nem következetes”.
„A műemlékek mozgatása, mintha legók lennének, veszélyes és értelmetlen játék” – nyilatkozta az Il Mattino di Padova című helyi lapnak. Hozzátette: egy új szobor felállítása helyett az egyetemen található szoborra kellene felhívni az emberek figyelmét.
Davide Tramarin művészettörténész szerint a két üres talapzatnak úgy is kellene maradnia, mivel a Napóleon csapatai által okozott pusztítást jelképezik.
A város kulturális örökségvédelmének egy illetékese pedig úgy vélte: a téren inkább egy másik, az utóbbi idők történelméhez kötődő nő szobrát kellene felállítani.
A Guardian cikke egy helyi újságíró véleményét is idézte, aki úgy fogalmazott: „megdöbbentő, hogy már a javaslat is ekkora vitát váltott ki”. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta: meglepő, hogy Piscopia szobra nincs ott a téren, miközben több, kevésbé fontos férfié ott állhat.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2020
- Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
- Főszerkesztői köszöntő
- Az erotika stílusa: Josephine Baker
- A kis magyar–osztrák háború és következményei
- Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
- Erdélyi életstratégiák Trianon után
- A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
- A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
- Erdélyi fatányéros orosz jazzel
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról tegnap
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei tegnap
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban tegnap
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” tegnap
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon tegnap
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt tegnap
- Történelem és nyelvészet: a gladiátor szó nyomában tegnap
- Több ezer éves temetkezések kerültek napvilágra Franciaországban tegnap
