Szinte a teljes emberi történelmet végigkísérte a koponyalékelés, mint orvosi beavatkozás
2022. április 3. 15:57 Múlt-kor
Korábban
Modern módszerek
A huszadik század újabb ugrást hozott az orvoslásnak, és ez többek között a két világháborúnak is köszönhető. Akárcsak a korábbi századokban, a háborús fejsérülések különböző változatai lehetőséget adtak a következmények vizsgálatára, és ebből kifolyólag az agy feltérképezésére is.
A hadi kiadások emelkedésével párhuzamosan általában a katonai alkalmazású egészségügyi kiadások is megnőttek. A neurológia tudománya az 1920-as években született meg, ekkortól fogva már elkülönítették azt, hogy a nagyobb agyterületek milyen funkciókért felelősek.
Agyműtétre készülő orvosok a 20. század második felében
A technológiai fejlődés ráadásul lehetővé tette, hogy az agyat non-invazív módszerekkel is vizsgálják. Az első áttörést a röntgen feltalálása jelentette, amely a koponyacsont felépítését és esetleges sérüléseit figyeljék meg egy műtét előtt.

Az első elektroenkefalográfiát az osztrák Hans Berger alkotta meg 1929-ben, amellyel lehetségessé vált az agy elektromos impulzusainak figyelése, ezekből pedig következtetéseket lehetett levonni az esetleges hibás működésről. Csaknem vele egy időben született meg az agyi angiográfia, amikor a véráramba fecskendezett festékanyag segítségével lehetett „betekintést” nyerni az agyi erekbe.
A huszadik század még számos további találmánnyal gyarapította a fejen elvégzendő orvosi beavatkozások eszközparkját, így az MRI-vel, vagy a PET-el, amelyek szintén a non-invazív megfigyelések váltak még szélesebb körűvé. De a mostani század is ígér olyan, tömegesen bevethető módszereket, mint például a koponya felnyitása nélküli lézeres beavatkozás, vagy a robotok által végzett műtétek.
Úgy tűnik, hogy a legkorábban elkezdett orvosi beavatkozások töretlen fejlődése még korántsem fejeződött be, bármilyen hosszú utat is tettünk meg azóta, hogy a legelső trepanációs műtétet végrehajtották.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


Ókor
- Vespasianus római császárt alakítja Anthony Hopkins az új Gladiátor-sorozatban
- Talán sohasem tudjuk meg, mi miatt fordult vissza Hannibál Róma kapujában
- Irán ősi városai bizonyítják, hogy India és Mezopotámia civilizációi kereskedtek a bronzkorban
- Ezeknél bizarrabb ókori haláleseteket nehéz lenne kitalálni
- Kegyetlen iparág épült az állatmúmiák tömeges előállítására az ókori Egyiptomban
- Shakespeare és az utókor is tévedett abban, ki árulta el valójában Julius Caesart
- Ma is áll az ókori Róma legnagyobb szemétdombja
- Megannyi titkot rejthetnek még a szkíták ősi kurgánjai
- Római császárról mintázott arcú szfinxet találtak Egyiptomban
- Vespasianus római császárt alakítja Anthony Hopkins az új Gladiátor-sorozatban tegnap
- Tagadta felelősségét az ország pusztulásáért Sztójay Döme tegnap
- Lenyűgöző képeken mutatjuk meg régi korok üde tavaszait tegnap
- Tömeggyilkosságok kísérték a bori munkaszolgálatosok felszabadulását tegnap
- Rengeteg hibája ellenére új távlatokat nyitott meg a régészetben Heinrich Schliemann tegnap
- Csontváry, Renoir és Gulácsy a Szépművészeti Múzeum és a Nemzeti Galéria idei húzónevei tegnap
- Évszázadok gasztronómiáját mutatja be a francia királyok mesterszakácsának receptgyűjteménye tegnap
- Bordatöréssel indult az afrikai sivatagok magyar felfedezőjének pályafutása tegnap