Színes képek az Angliát bombázó német Zeppelinekről
2019. május 31. 11:27 Múlt-kor
A Nagy-Britannia ellen folytatott második világháborús német légi hadjárat a történelem egyik legpusztítóbb bombázássorozata, de nem ez volt az első alkalom, hogy Németország a levegőből támadta a szigetországot. II. Vilmos császár zeppelinjei az első világháború folyamán 1915 és 1918 között több mint 500 ember életét oltották ki bombáikkal, melyeket a kor repülőgépei által nem vagy csak nehezen elérhető magasságokból dobtak le. A korai légitámadásokra új fényt vetnek a Tom Marshall brit szakértő által 2018-ban színessé tett korabeli fotók.
Korábban
Az első ilyen támadást Norfolk városa ellen hajtották végre, ebben négyen vesztették életüket és hatan sérültek meg. A célpontokat az időjárás miatt választották, miután a szél eltérítette eredeti útvonalukról a zeppelineket. II. Vilmos ekkor még tiltotta a hadvezetésnek, hogy London ellen hajtsanak végre légitámadást, attól félve, hogy rokonainak – a brit királyi családnak – baja eshet miattuk.
Februárra már meggondolta magát, de a London elleni támadásokkal egy áprilisi, időjárás miatti kudarc után az új, P osztályú zeppelinek megjelenéséig vártak. London első bombázására 1915. május 31-én került sor. Ennek során városszerte 120 bombát dobtak le a léghajók, ennek következtében hét ember vesztette életét, 35-en sérültek meg, és hét épület égett le. Az okozott kár 18 500 fontra, azaz mai árfolyamon 2 millió fontra (730 millió forintra) rúgott.
A második világháborúban a brit Királyi Légierő (RAF) már hatékonyan tudta felvenni a harcot a német bombázókkal szemben, 20 évvel korábban azonban a korabeli vadászrepülők nehezen tudták megközelíteni a több mint 3000 méter magasan repülő léghajókat. Emellett a jól páncélozott zeppelinekben nehéz volt kárt tenni, ráadásul a katonai léghajókon külön vitorlakészítő képzettségű személyzet állt készenlétben arra, hogy a ballonokban ütött lyukakat mihamarabb befoltozzák.
A brit repülőgépeken használt géppuskák által tüzelt lőszer lövedékei képesek voltak átütni ugyan a léghajók páncélzatát, de a benne lévő gázokat nem tudták meggyújtani. Ezen 1916. szeptember 13-án változtattak először, amikor a 21 éves William Leefe Robinson hadnagy gyújtólövedékkel szerelt lőszerrel tüzelt a Schütte-Lanz által gyártott SL 11 nevű zeppelinre, miután egy óra alatt sikerült felkapaszkodnia BE–2C típusú repülőgépével 3000 méterre.
Robinsonnak így is három (egyenként 97 lőszert tartalmazó) tárat kellett ellőnie Lewis-géppuskájából, mire kigyulladt a léghajó, amely ezután lezuhant. A 16 fős személyzet összes tagja életét vesztette – a léghajón nem volt számukra ejtőernyő.
Az SL 11-es lelövése hatalmas siker volt a brit harci morál számára, Robinson hadnagy egy héten belül meg is kapta a legmagasabb brit hadi kitüntetést, a Viktória-keresztet. A háború későbbi szakaszában a hírhedt Vörös Báró, Manfred von Richthofen által vezetett német repülőszázad egyik tagja lőtte le repülőgépét, Robinson ezután a háború végéig német hadifogságban maradt.
A háború végén hazaengedték, 1918 karácsonyát még családja körében tudta eltölteni, de a fogságban legyengült katonatiszt még december folyamán belehalt a tomboló spanyolnátha-járványba.
A német léghajók összesen 57 támadást hajtottak végre Nagy-Britannia felett 1915 és 1918 között, melyek következtében 564 ember vesztette életét, és 1370-en sérültek meg. A támadásokban 84 léghajó vett részt, melyek közül 30-at vesztettek el a németek, lelövés vagy baleset következtében.
Összehasonlításul az 1917-ben megindított repülőgépes bombázások, melyekből csupán 27-et hajtottak végre a háború végéig, 835 halottat és 1 972 sérültet eredményeztek. A repülőgépek közül 62-t vesztettek. Mind a léghajós, mind a repülőgépes támadások körülbelül 1,5 millió font kárt okoztak. 1921-ben a győztes hatalmak az összes zeppelin átadására kötelezték Németországot, kárpótlásul az általuk okozott veszteségekért.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
29. A kétpólusú világrend
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Alig egy évtizeddel élte túl a jugoszláv állam Josip Broz Titót
- Mind az Anschlussról, mind a Habsburgokról lemondott Ausztria az önállóságért
- Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
- 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
- Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
- Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
- Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
- Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
- A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap
