Szexuális tanácsokkal is ellátta olvasóit a 17. századi szülészeti kézikönyv

2016. február 9. 14:15

Arisztotelész mesterműve: ezt a különös címet adták egy 1684-ben kiadott, szexszel, gyerekszüléssel és csecsemőgondozással kapcsolatos tanácsokat tartalmazó kézikönyvnek. Az ismeretlen szerző azért csempészte bele az ókori filozófus nevét is a címbe, hogy ezzel intellektuális és tudományos tekintélyt kölcsönözzön a munkának.

Korábban

Arisztotelész és a szülészeti könyvek

A bölcselő szexuális témában való jártasságáról szóló hírnevét az 1595-ben kiadott, a szexualitásról kérdés-felelet formában értekező Arisztotelész problémái című mű alapozta meg, amelynek természetesen – az 1684-es munkához hasonlóan – semmi köze nem volt a filozófushoz. A lépést akár egy korabeli PR-fogásnak is nevezhetjük, ami remekül bevált, a 17. század elejére ugyanis Arisztotelész neve a szexualitásról való tudással fonódott össze. Az Arisztotelész mesterműve ugyanerre az etikai szempontból erősen megkérdőjelezhető módszerre épített (kíváncsiak lennénk, mit szólt volna ehhez maga az érintett). Tovább fokozza a helyzet abszurditását, hogy a munka valójában szembement a filozófus fogamzással kapcsolatos álláspontjával, miközben ugyanis Arisztotelész úgy vélte, egy magzat kifejlődéséhez csak a férfi magjára van szükség, addig a 17. századi kézikönyv amellett foglalt állást, hogy a férfi és a nő egyaránt hozzájárul egy embrió létrejöttéhez.

Az Arisztotelész mesterművét két 16. századi munka, a németalföldi Levinus Lemnius Occulta naturae miracula (A természet titokzatos csodái), valamint Jakob Rüff De conceptu et generatione hominis (A fogamzás és egy ember születése) című szülészeti könyvének legérdekfeszítőbb részeiből ollózták össze. Az Arisztotelész mesterművét különösen az emelte a többi, hasonló témában keletkezett munka fölé, hogy már a címlapon a közösüléssel kapcsolatos tanácsokkal csábította az olvasókat. A többi, szülészeti kérdésekkel foglalkozó könyv nem fogalmazott ennyire közvetlenül.

Mint ahogy ez a hasonló témában születő műveknél lenni szokott, az Arisztotelész mesterműve évszázadokon át a legnépszerűbb munkák közé tartozott. Később még két különböző, kibővített változatban is a polcokra került, Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban pedig több száz kiadást élt meg. Az 1728-as kiadást több példányszámban nyomtatták ki, mint az összes többi szülészeti könyvet összesen. A könyv sikerében a modern sebészet egyik atyjaként számon tartott Ambroise Paré 1573-as, A szörnyekről és a csodajelekről című munkájában megjelenő fametszetet is jelentős szerepet játszottak.

következő oldal 1 / 2