2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Szerte a világban ma is látható Kleopátra királynő építészeti öröksége

2020. december 16. 14:22 Múlt-kor

Cukorgyár Hermopoliszban

Az Alexandriától délre fekvő Hermopolisz szentélyét a korábban említett építményekkel ellentétben nem a természeti csapások, hanem az emberi beavatkozás tette tönkre.

Kleopátra uralkodásának idején a városban – a királynő és fia, Caesarion tiszteletére – egy ún. mammiszit, vagyis gyermekistenek imádására szolgáló szentélyt létesítettek. A mammisziben található ábrázolások egyikén Kleopátra isteni segítséggel hozza világra Caesariont, más jelenteken pedig istenek jelenlétében szoptatja Caesartól született fiát.

Az ábrázolások világos üzenetet hordoztak: a hatalmát az istenektől származtató Caesarion Kleopátra legitim utódjaként való elfogadtatásának szándékával készültek.

Az épület hosszú évszázadokon át ellenállt az időjárási viszontagságoknak, az emberi erővel azonban nem bírt. 1861-ben az építmény kulturális jelentőségével mérsékelten tisztában levő vállalkozók ugyanis úgy gondolták, hogy a szentély területe lesz a legmegfelelőbb hely a település cukorgyárának felépítésére. Az átalakító munkálatok 1863-ban fejeződtek be.

Szerencsére a porosz régészet úttörője, Richard Lepsius 1840-es években – vagyis nem sokkal a vállalkozói beavatkozás előtt – Hermopoliszban is megfordult egyiptomi expedíciója során, így az általa összegyűjtött és lejegyzett információk alapján képet alkothatunk a szentély eredeti felépítéséről.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
A Szent Péter tér egy ismeretlen alkotó 17. századi festményénKleopátra tűje eredeti helyén az egyiptomi Alexandriában, Angliába szállítása előttAz obeliszk előkészítése az Angliába való szállításra, 1877.Franck Goddio francia régész (b) és Snaa Fouad Zaki, a Kairói Múzeum kurátora Kleopátra fia, Caesarion fejszobrával a párizsi Roissy repülőtéren 2006. november 16-án. A fekete gránitból készült szobrot Goddio találta meg az alexandriai kikötő mélyén.A denderai Hathor-templom, az egyetlen, többé-kevésbé Kleopátra-kori állapotában fennmaradt épület EgyiptombanKleopátra Alexandre Cabanel francia festő tanulmányán, amelyet a „Kleopátra mérgeket próbál ki elítélteken” című festményéhez használt fel 1887-ben. Az eset Plutarkhosz „Párhuzamos életrajzok” című művéből ismert.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár