Székvita, egy halálosan hosszú beszéd és a vasárnap kérdése: az amerikai elnöki beiktatások hagyományai
2021. január 20. 14:39 Múlt-kor
Korábban
Elnöki újítások
George Washington elsőre New Yorkban, másodszorra pedig Philadelphiában tette le esküjét, és utóda, John Adams beiktatására szintén az ideiglenes fővárosként szolgáló pennsylvaniai városban került sor. 1801-ben a harmadik elnök, Thomas Jefferson volt az első, aki az újonnan kijelölt hatalmi központban, Washington D.C.-ben tette le a hivatali esküt.
Az első elnöki beiktatás, amelyről fénykép is készült, James Buchanané volt 1857-ben, míg William McKinley 1897-es eskütételi ceremóniája volt az első, amelyről mozgóképet is rögzítettek. A rádióban először Calvin Coolidge 1925-ös eskütételét hallgathatta élőben a közönség, és Harry Truman második, 1949-es beiktatását közvetítette elsőként élőben az egyre nagyobb teret hódító televízió, máig tartó hagyományt teremtve. Az élő közvetítések lényegesen szélesebb közönség számára tették lehetővé a szertartás átélését, és a békés hatalomátadás tényének ünneplését.
George Washington első beiktatása óta élő hagyomány, hogy az új elnök beszédet is mond az eskü letétele mellett. Washington és utódai 1897-ig az eskü letétele előtt mondták el beszédüket, azonban William McKinley megváltoztatta a sorrendet, mivel beszédében az eskü szövegét kívánta visszhangozni. A sorrend azóta is tartja magát, a megválasztott politikus immár felesküdött elnökként tartja beszédét.
A legrövidebb beiktatási beszédet éppen George Washington mondta el 1793-ban, ez mindössze 135 szóból állt. A leghosszabb beszéd egyértelműen William Henry Harrison 1841. március 4-én felolvasott kétórás, 8445 szavas szónoklata volt, amely valószínűleg az életébe is került.
A megválasztott elnök bizonyítani akarta, hogy 68 évesen is a hírnevét meghozó, indiánok elleni háborúk ereje teljében lévő hőse, így a hideg, esős napon nem vett fel sem nagykabátot, sem kalapot, és a neki felajánlott zárt hintót mellőzve lovon tette meg az utat a Capitoliumhoz, ahol aztán két órán át beszélt, a nap végére pedig lebetegedett. Mindössze 31 napnyi elnökség után, 1841. április 4-én tüdőgyulladásban elhunyt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Egyiptom
- Eltörölte az utókor Ehnaton vallási forradalmát
- Megtalálták II. Ramszesz fáraó szobrát
- A tökéletes naptár nyomában: a szökőnap története
- A Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült az arab államok egyesítésére törekvő Nászer elnök
- Előnyei mellett súlyos károkat is okozott a hatalmas Asszuáni-gát
- Fáraók neve vezette sikerre a hieroglifák megfejtőjét, Jean-François Champolliont
- Túlvilági tippekkel és trükkökkel látta el olvasóit az egyiptomi Halottak Könyve
- A törökök „hitehagyása” hozta létre az Egyiptomban máig meghatározó Muszlim Testvériséget
- Hat évnyi eredménytelen kutatás után ütötte meg a főnyereményt Howard Carter
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 11:20
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit 09:50
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket 09:05
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap