Székvita, egy halálosan hosszú beszéd és a vasárnap kérdése: az amerikai elnöki beiktatások hagyományai
2021. január 20. 14:39 Múlt-kor
Korábban
Január és székvita
A 20. századra a közlekedés és a kommunikáció fejlődése, az országot behálózó vasút- és távíró-, majd telefonhálózat kiépülésével lényegesen gyorsabbá vált az országon belüli utazás is, és nem volt már szükség a négy hónapos „béna kacsa” periódusra – amikor a leköszönő elnök az idő által egyre jobban szorítva folytatja hivatali teendői végzését utóda beiktatásáig.
Habár a „béna kacsa” periódus 1861-ben is megnehezítette a központi választ a déli államok szecessziójára (ezáltal voltaképpen elősegítve a polgárháború kirobbanását), a változást végül csak a nagy gazdasági világválság idején zajló 1933-as hatalomátadás hozta el.
Miután 1932 novemberében Franklin D. Rooseveltet választották meg az ország következő elnökévé, a hivatalban lévő Herbert Hoover alig kommunikált utódjával, így a lakosság hiába várta a gazdasági helyzeten javító intézkedések bejelentését – Hoover már nem kezdett semmi újba, Rooseveltnek pedig még nem állt módjában cselekedni. A kongresszusban erre a helyzetre válaszul terjesztették elő a 20. alkotmánykiegészítést, amely a két ház közötti vitát követően határozta meg január 20-át dátumként. A szenátus január 15-ét, míg a képviselőház január 24-ét jelölte volna ki legszívesebben, a kettő kompromisszumából született a végleges dátum.
A helyszín magyarázata jóval egyszerűbb: a választók akarata által hatalommal felruházott elnök jelképesen ugyanezen akarat állandó megtestesítői, a kongresszus tagjainak jelenlétében teszi le esküjét a törvényhozás székhelyén, a Capitoliumban, ahonnan e hatalom birtokában átvonul az elnöki rezidenciába, a Fehér Házba.
Annak, hogy a Capitolium lépcsőjén, a szabadban kerül sor a szertartásra, már kevésbé magasztos okai vannak: az addig bent, a képviselőház vagy a szenátus termében tartott ceremónia kapcsán James Monroe 1817-es beiktatásán vita robbant ki a két kamara tagjai közt, hogy mely székeket használhatják, amin a megválasztott elnök annyira felháborodott, hogy elrendelte az esemény épületen kívüli levezénylését. Néhány, az időjárás és egyéb rendkívüli események (például a második világháború) által okozott kivételtől eltekintve 1829 óta az elnöki beiktatásra rendszerint a szabadban kerül sor.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
holokauszt
- Holokauszttúlélők rajzait tekintheti meg a közönség a Magyar Nemzeti Galériában
- Svéd és svájci diplomaták is mentették a budapesti zsidóságot
- Megnyílt a Holokauszt 80 emlékév a Dohány utcai zsinagógában
- Csak a rendszerváltás után lett elismert Kertész Imre írói munkássága
- Szinte egész életét a humanitárius tevékenységnek szentelte id. Antall József
- A holokauszt áldozataira emlékezünk a mai napon
- Kiállítást nyitnak a volt jugoszláv országok az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban
- Sztehlo Gábor gyermekmentő tevékenysége a holokauszt árnyékában
- Érzelmi hullámvasút – Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni szerelme
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap