2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
ITT támogathatsz bennünket

Székvita, egy halálosan hosszú beszéd és a vasárnap kérdése: az amerikai elnöki beiktatások hagyományai

2021. január 20. 14:39 Múlt-kor

Bár négyévente rendszerint nagy felhajtással kerül megtartásra, ritkábban esik szó arról, hogy honnan erednek az amerikai elnöki beiktatási ceremónia különböző hagyományai – miért a Capitoliumnál tartják, miért a szabadban, és miért pont január 20-án? Mennyit változtak e hagyományok George Washington első, 1789-es beiktatása óta?

beiktatások
Abraham Lincoln 1865-ös, második beiktatása egy hírlapgrafikán, Lyndon B. Johnson 1963-as eskütétele az Air Force One fedélzetén a Kennedy-merénylet után, és Bill Clinton második beiktatása 1997-ben

„Béna kacsák” tavaszig

Több, mint két hónappal az Egyesült Államok 46. elnökévé történt megválasztása után, 2021. január 20-án Joe Biden a washingtoni Capitolium lépcsőjén leteszi esküjét, amivel megkezdődik négy évre szóló elnöki mandátuma. Mi az oka annak, hogy a novemberben lebonyolított elnökválasztások után ennyi időt várnak az amerikaiak az új elnök beiktatásával?

Habár a tíz hetes várakozás mai szemmel hosszúnak tűnhet, eredetileg ennél is hosszabb időre volt szükség a hatalomátadás előkészítéséhez. Az idei, ötvenkilencedik elnöki beiktatási ceremónia mindössze a huszonkettedik, amelyet az év első hónapjában tartanak. Az 1933-ban elfogadott 20. alkotmánykiegészítést megelőzően a november elején megválasztott elnöknek március 4-éig kellett várnia, mielőtt elfoglalhatta hivatalát. Kivételt csupán azok az esetek képeztek, amikor a hivatalban lévő elnök halálával annak alelnöke lépett a helyére, ilyenkor a lehető leghamarabb le kellett tennie az esküt.

Az újonnan függetlenné vált országot az első elnök, George Washington beiktatásáig kormányzó Kontinentális Kongresszus 1789-ben úgy határozott, március első szerdáján kell a ceremóniát levezényelni – ez abban az évben március 4-e volt. A dátumválasztás oka prózai volt: egyrészt az elnöki kabinet és az újonnan megválasztott kongresszus tagjainak az ország távoli pontjaiból a fővárosba költözés csak hosszú hetek, illetve hónapok alatt volt megoldható, másrészt pedig ugyanezen a napon lépett életbe az ország ma is érvényes alkotmánya.

Végül azonban Washingtonnak még tovább kellett várnia: mivel nem tudott az újonnan megválasztott kongresszus elegendő számú képviselője és szenátora eljutni a kijelölt dátumig az akkori fővárosba, New Yorkba, a beiktatás időpontját április 30-ára tolták ki. A szertartás a ma is álló Federal Hall második emeleti balkonján zajlott. Az első elnöknek – habár nagy földbirtokokkal rendelkezett – nem állt elegendő készpénz a rendelkezésére, így kölcsönt kellett felvennie az út megtételéhez virginiai otthonából New Yorkba.

A későbbiekben a kongresszus úgy döntött, megtartja a március 4-ei dátumot – ebben valószínűleg nagy szerepe volt annak, hogy a naptárban előretekintve e dátum esett a legritkábban vasárnapra, ami fontos szempont volt. Napjainkban, ha a beiktatás napja vasárnapra esik – ahogy az Barack Obama második, 2013-as beiktatása esetében is megtörtént –, úgy az elnök előbb egy zártkörű eskütételi ceremóniával foglalja el hivatalosan helyét január 20-án, majd másnap megismétli esküjét a nyilvános rendezvényen.

Előfordult azonban, hogy a helyzet nem volt ilyen egyszerű: amikor 1849-ben március 4. vasárnapra esett, a megválasztott elnök, Zachary Taylor kategorikusan elutasította bármiféle hivatalos szertartásban való részvételét, vallási okokra hivatkozva. Ez azt jelentette, hogy az Egyesült Államoknak arra a napra nem lett volna elnöke, mivel a hivatalban lévő James K. Polk mandátuma délben lejárt, azonban Taylor nem kezdhette meg ciklusát a másnapra halasztott eskütétele előtt.

Végül a szenátus úgynevezett „pro tempore” elnökét, David Rice Atchisont tették meg egy napra a legfőbb végrehajtó hatalom birtokosává. Bár egyes jogászok máig vitáznak azon, hogy ezáltal voltaképpen Atchison is beleszámítandó-e az elnökök listájába, ő maga ezt nem gondolta így, és saját bevallása szerint a „helyettes elnökként” töltött napja nagy részét át is aludta, vasárnap lévén.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
James Garfield elnök a Fehér Ház előtt ácsolt emelvényről szemléli a beiktatása alkalmából tartott menetet 1881. március 4-én (kép forrása: Wikimedia Commons)Lyndon B. Johnson alelnök leteszi az elnöki esküt az elnöki különrepülőgép, az Air Force One fedélzetén, 1963. november 22. Balján a hajdani elnök felesége, Jackie Kennedy látható ikonikussá vált kabátjában, amelyen láthatóak maradtak férje vérének nyomai. (kép forrása: Wikimedia Commons)A James Buchanan beiktatásáról készült fénykép, 1857. március 4. (kép forrása: Wikimedia Commons)Ramón de Elloriaga által 1899 körül George Washington első beiktatásáról készített olajfestménye (kép forrása: Wikimedia Commons)Jean Leon Gerome Ferris (1863-1930): Washington beiktatása Philadelphiában (kép forrása: Wikimedia Commons)Barack Obama második nvilvános beiktatása 2013. január 21-én, hétfőn (kép forrása: Wikimedia Commons)David Rice Atchison (kép forrása: Wikimedia Commons)Franklin D. Roosevelt és felesége, Eleanor a beiktatás napján Washingtonban, 1933. március 4. (kép forrása: Wikimedia Commons)A Clinton és a Bush házaspár Donald Trump beiktatásán, 2017. január 20.
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár