Számos elmélet született Rudolf Hess rejtélyes utazásáról és még rejtélyesebb haláláról
2021. január 3. 11:25 Múlt-kor
A második világháború egyik legkülönösebb epizódja volt Adolf Hitler jobbkezének, Rudolf Hessnek 1941-es szólórepülése és skóciai elfogása. A sokak szerint zavart elméjű férfi akciója előtt sokáig tanácstalanul álltak mind a német, mind a szövetséges politikai és katonai vezetők. Hosszú élete végéig Hess börtönben maradt, eközben számos elmélet született tettének indítékairól, az események mögöttes mozgatórugóiról. A legvadabb teória szerint a nácipárt prominensét még a világháború során meggyilkolták, és egy dublőr ült helyette a cellában.
Korábban
Rudolf Hess 1894. április 26-án született az egyiptomi Alexandriában, ahol édesapja egy import-export vállalkozást működtetett. A család 1904-ben költözött vissza Németországba, azonban az ifjút svájci iskolába íratták, és apjához hasonlóan üzleti pályára szánták.
Az első világháború kitörése keresztülhúzta e terveket: Hess a bajor 7. tüzérezred katonájaként szolgált a fronton, ahol kiérdemelte a másodosztályú vaskeresztet. Egy mellkasi sérülés után a formálódó Légi Hadtesthez irányították, ahol egy bajor században pilóta lett, és a háború végéig ott is szolgált.
Náci „béketeremtő”
A háborút követően a leszerelt katona a Müncheni Egyetemre iratkozott be, ahol geopolitikát hallgatott Karl Haushofertől, aki a később a náci ideológia egyik alappilléréül szolgáló Lebensraum-, vagyis az élettér-koncepciót terjesztette. Az egyetemista 1920-ban lépett be az NSDAP-be, miután hallotta Hitlert szónokolni.
Az 1923. novemberi, kudarcba fulladt müncheni „sörpuccs” után mindketten a landsbergi börtönbe kerültek. Hitler itt írta meg önéletrajzát és politikai hitvallását Mein Kampf címen, amelynek elkészítésében Hess jelentős segítséget nyújtott azzal, hogy a diktált szöveget legépelte.
Szabadulásuk után Hess továbbra is közel maradt Hitlerhez: felkonferálta nyilvános megjelenésein, mintegy feltüzelve a tömeget a pártvezér érkezése előtt. A nácik 1933-as hatalomátvételét követően Hess lett a párt „helyettes Führere”.
Kevés jelét mutatta a Hitlertől független gondolkodás képességének, és nem tartozott azok közé, akik befolyásolni próbálták volna a Vezért, netán ellentmondani neki bármely kérdésben.
Mindez Lengyelország 1939-es lerohanásával kezdett megváltozni. A német invázió megindulásával Nagy-Britannia és Franciaország is hadat üzent Németországnak, bár valódi harci cselekmények részükről ekkor még nem történtek – ez volt az úgynevezett „furcsa háború” időszaka.
Hess – habár a legtöbb külpolitikai kérdésben nem tartozott Hitler beavatottjai közé – az első világháború tapasztalata nyomán rettegett attól, hogy Németország ismét kétfrontos háborúba keveredik. (A nácik Lebensraum-tervének végső célja már ekkor is a Szovjetunió lerohanása volt). S mivel következtetni tudott a lehetséges forgatókönyvekre, fejébe vette tehát élete legmerészebb tervét: megpróbálja kibékíteni a nyugati szövetségeseket és Hitlert.
De vajon miért indult útnak repülőgépével Nagy-Britannia felé, ha nem kapott választ üzenetére? Mi történt vasmadarának roncsaival? Milyen összeesküvés-elméletek születtek több mint négy évtizeddel későbbi haláláról?
A válaszokat a Múlt-kor történelmi magazin 2020. téli számában keresse.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
3. A keleti és a nyugati blokk jellemzői a kétpólusú világ időszakában
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
- 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
- Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
- Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
- Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
- Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
- A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína
- Párhuzamosan kellett kül- és belpolitikailag is legitimálni Németország újraegyesülését
- 10 tény a berlini falról
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához tegnap
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával tegnap
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban 2024.04.30.