Számos elmélet született, de még mindig nem oldódott meg a Gyatlov-rejtély
2024. július 7. 16:05 Múlt-kor
Alsóneműre vetkőzött, cipő nélküli áldozatok, külsérelmi nyomok nélkül elmozdult belső szervek, levágott testrészek és idegen vérnyomok. 1959 januárjában tíz fiatal vágott neki az Urál északi lejtőinek, ám közülük csupán egy élte túl a krimibe illő furcsaságokkal teli kalandot. A mínusz harminc fokos hidegben, lakatlan területen eltűnt turistacsoport tagjainak egy részét csak egy hónappal azután találták meg, hogy nyomuk veszett, további négy tetemet pedig csak jóval később, májusban fedeztek fel. A több mint különös események végére a mai napig nem sikerült pontot tenni, ám tucatnyi spekuláció látott már napvilágot. A gyorsan lezárult nyomozás és a dokumentumok titkosítása a szovjet kriminalisztika egyik legrejtélyesebb ügyévé tették a több mint hatvan éve megoldatlan talányt: mi vezetett a fiatalok erőszakos halálához?
Korábban
Ügynök a csapatban
1959 elején Igor Alekszejevics Gyatlov, a rádiótechnikai kar végzős hallgatója vezetésével az Uráli Politechnikai Egyetem hegymászókörének kilenc tagja egy 200 kilométeres, igen megerőltető, hegymászással kombinált sítúrát tűzött ki maga elé célul.
Gyatlov gyakorlott hegymászó volt, a terület az eset óta az ő nevét viseli.
Egyes források szerint a túravezető ezt az alkalmat egyfajta tréningnek is szánta, mert nagy álma az volt, hogy a diploma megszerzését követően egy valódi sarkköri kutatócsoportba is kéri majd a felvételét.
A tapasztalt túrázónak számító huszonévesekből álló csapat hat egyetemistából és három friss diplomás, de már elhelyezkedett mérnökből állt.
Közülük kettő a szovjet hadsereg plutónium-szükségleteinek kielégítéséért felelős, Cseljabinszk–40 fedőnevű vállalatnál dolgozott.
Igor Alekszejevics Gyatlov (b) és barátai, Jurij Jefimovics Jugyin és Ljudmila Dubinyina (ölelkezve), valamint Nyikolaj Thibeaux-Brignolle (j, a háttérben).
A csoporthoz tizedikként, az utolsó pillanatban csatlakozott a fiatalok számára teljesen ismeretlen, tetoválásokkal teli, profi magashegyi túravezető, a 37 éves Alekszandr Alekszandrovics Zolotarjov, aki – mint később kiderült – a szovjet belső elhárítás tisztjeként tevékenykedett.
Miután a csoport tagjai beszerezték a hatóságoktól a távolmaradási hozzájárulásokat és az útvonalengedélyt – amin valószínűleg nagyot lendített, hogy a kirándulást a Szovjetunió Kommunista Pártja a napokban tartott XXI. Kongresszusának ajánlották – január 25-én útnak is indultak Szverdlovszkból (a mai Jekatyerinburgból).
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
17. A náci Németország jellemzői
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
- Már 1918-ban lépéseket tett az egyesülés felé Németország és Ausztria
- 12 ezer, Argentínában élt náci nevét tartalmazó listára bukkantak
- Tökéletes ürügy volt a szabadságjogok megszüntetésére a Reichstag felgyújtása
- A háború utolsó napjaiban megpróbálta átvenni Hitlertől a hatalmat Hermann Göring
- Máig nem tudni pontosan, hány roma áldozata lehetett a holokausztnak
- Miért foglalkoztatták az ikrek az embereken kísérletező náci tudósokat?
- Két falu teljes kiirtásával bosszulták meg Reinhard Heydrich halálát a nácik
- Elhunyt a sobibóri haláltábor utolsó túlélőinek egyike
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok 19:14
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa 18:59
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában 18:21
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában 17:01
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59
