2021. nyár: Végzetes asszonyok
ITT támogathatsz bennünket

Speciális vagonok: vasúti kocsik különleges szerepben

2021. április 12. 09:24 Múlt-kor

A technikai fejlődés, a történelem fordulatai és olykor a MÁV-alkalmazottak fejéből kipattanó váratlan ötletek eredményeként a magyar vasút XIX–XX. századi történetében született néhány szokatlan megoldás. A távíró és a vasút találkozása az utazó társadalom egészének biztonságát javította. A királyi és kormányvonatok a vasút működését az elit privilégiumaihoz igazították. Az aranyvonatok története Magyarország második világháborús tragédiájának egyik fejezete. Mindemellett találunk járműtörténeti érdekességeket is, például egy sínekre állított luxusautót.

A Szent Jobb aranyvonata
A Szent Jobb aranyvonata

A vasúti kommunikáció forradalma: a „távírdakocsik” bevetése

A távíró gondolatát elsőre sokan őrültségnek vagy legfeljebb a gyakorlatban alig hasznosítható tudományos érdekességnek tartották. Ekkor még bele sem lehetett gondolni, a találmány hányféle területen fogja majd forradalmasítani a hírközlést. Ezek egyike volt a vasúti közlekedés.

A vonatok „távírdakocsija” lehetővé tette az egyes állomások közötti kapcsolattartást. Az útban lévő szerelvények mozdonyvezetője hírt kapott az előtte álló pályaszakasz minden történéséről, például az esetleges vonatszerencsétlenségekről, így reagálhatott a megváltozott körülményekre. A távíró annak ellenére is jelentős fejlesztés volt, hogy a Liverpool–Manchester vonalon már 1829-ben menetrend szerint közlekedtek a vonatok és kidolgozott vasúti szabály- és utasításrendszer állt rendelkezésre. 1846-ban az első magyarországi vasúti szakasz, a Pest–Vác vonal már morzetávíró berendezéssel épült ki.

Az állomások később nyilvános távíróállomásként működtek. A vasúti szállításra és a távírón keresztül történő kommunikációra épülő kereskedelmi infrastruktúra pedig hatalmas fejlődést indított el.

Luxus és biztonság: a királyi vonatok

A vasút nemcsak meggyorsította az uralkodók utazását, de veszélyessé is tette azt. A királyi vonatok kényelme, pompája mellett legalább ennyire fontos volt azok biztonsága mind a balesetek, mind a merényletek elkerülése végett. A személyzetet a legtapasztaltabbak és legmegbízhatóbbak közül választották ki.

Magyarországon 1846 és 1914 között 41 udvari kocsit építettek, az utaskocsikat poggyász-, kalauz- és konyhakocsik kísérték. A zajt igyekeztek csökkenteni, a hálóterembe dupla ablakot és zsaluzatot szereltek. Ezenfelül Erzsébet királyné szalonkocsijába egy „cukrászda szakaszt” is elhelyeztek. A vonatban minden testi szükséglet kényelmesen kielégíthető volt. Fürödni azonban a kocsikon nem lehetett, habár ez a korszakban már technikailag megoldható volt, a király és a királyné menetközben csak mosakodott. A millenniumra elkészült udvari vonatba billenő ezüst mosdótállal ellátott, márványlapos mosdót és vízöblítéses, majolikakagylójú illemhelyet építettek. Ha mindez nem lett volna még elég: a szerelvényről lelépő király lába elé szőnyeget is terítettek.

Országjáró úton a Szent Jobb

„Egy hatalmas Pullmann-kocsit [valójában egy poggyászkocsit] alakítottak át mozgókápolnává, és díszítettek fel csodálatos fénnyel, pompával, művészettel. Maga a vonat öt kocsiból áll, a mozdony elején cserkoszorú övezte, arany-fehér színben tündöklő apostoli kettős kereszt” – írta a Kis Újság 1938. június 1-jén. A Szent Jobbot hordozó, a népnyelv által aranyvonatnak keresztelt szerelvény a Budapesten tartott Eucharisztikus Világkongresszust követően, a Szent István-év megnyitása után indult országjáró körútjára. Az úgynevezett Ereklyekocsit kívülről magyar szentek képei, belsejét pedig vörös bársony és fehér selyem díszítette. A vonat többi kocsija közönséges 1. és 2. osztályú, dekoráció nélküli személykocsi volt. Maga a királyi kézfej a harmadik vagonban, egy rezgéscsillapítóval ellátott állványon kapott helyet. Az egyes számítások szerint 19 ezer pengőbe kerülő kocsi tetejét hatalmas korona díszítette. A Szent Jobb 1771 óta első ízben hagyta el Budapestet, először Esztergomba, másnap pedig Székesfehérvárra látogatott.

Arany, ezüst, porcelán: az aranyvonat(ok)

Az aranyvonat története tulajdonképpen az aranyvonatok históriája. A második világháború végén ugyanis az országot nyugati irányba elhagyó két szerelvényt is ezen a néven őrzött meg a történeti emlékezet. Az egyik vonat 1945 januárjában a Magyar Nemzeti Bank értékeit menekítette ki az országból, és május 7-én az amerikai hadsereg kezére jutott. Az értékek nagy része 1946–1947 folyamán visszakerült az országba. A másik, az úgynevezett „zsidó aranyvonat” sorsa már jóval kalandosabb volt. Az 1944 októberében Zirc felé indított szerelvény zsidó állampolgárok elkobzott értéktárgyait – aranyat, ezüstöt, festményeket, perzsaszőnyegeket, porcelánokat – szállított.

Az amerikaiak megállapították, hogy a javak beazonosítása lehetetlen, így azokat visszaszolgáltatni nem tudják, a magyar zsidó szervezetek erre vonatkozó kéréseit pedig sorban elutasították. A hadizsákmányként tekintett értékek egy részét eladták, a műtárgyakat később elárverezték, ennek bevételét javarészt a nemzetközi zsidószervezet, a Joint kapta meg. Az amerikai katonák mindemellett saját részre is kiutaltak a műtárgyakból és a drága berendezési cikkekből. A salzburgi raktárhelyiségbe több alkalommal be is törtek, az aranyvonat rakománya majdnem hogy szabad préda volt. Az értékek többsége sosem került vissza az egykori tulajdonosokhoz.

Szerény enteriőrök és kártyaszoba: a Kádár-vagon

Egy diktatúrában a pártvezetők biztonságos utazása elsődleges szempont, nem volt ez másképp a titkosan közlekedő Kádár-vonat esetében sem, amelynek kialakítására a pártvezető puritánsága és kedvenc szabadidős tevékenysége is hatással volt.

Kádár János 1970-ig a Rákosi Mátyás számára átépített, de általa szinte sohasem használt Hargita motorvonatot használta, később a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár által készített, Ezüst vagy Kék nyílnak keresztelt Rába motorvonattal utazott. A légjavító berendezéssel ellátott fülkéket telefonnal és világvevő rádióval is felszerelték. A hálókocsik mellett konyha, tárgyaló és zuhanyzós fürdőszoba is volt a vonaton. A Rákosi-korszakban általánossá vált személyi kultusznak Kádár körül már nyoma sem volt, így nem borították a falakat sem a pártvezér portréi, sem a tőle származó idézetek. Kádár puritánsága leginkább az esztétikai kivitelezésen látszott meg, ám ultiszenvedélyén némileg meg is bicsaklott. Személyes kívánságára ugyanis a háromrészes szerelvényen egy kártyaszoba is helyet kapott.

Pártautók a síneken: a Csajka „vágányjárgány”

A Csajka sínautó bőrülésekkel, elektromos ablakemelővel, rádióval, ám kormány és abroncs nélkül közlekedett. A furcsa szerkezet a megszületését a szocialista luxusautó hanyatlásának köszönhette.

A Csajka típusú, luxuskategóriájú gépkocsik 1959-től a Gorkij Autógyárból gördültek ki, hogy aztán a Szovjetunió és más szocialista országok párt- és állami tisztviselőinek, magas rangú diplomatáknak és katonatiszteknek a garázsaiban landoljanak. A négy kereken guruló, egykori presztízsszimbólumokat az idő előre haladtával szép lassan leselejtezték. Az egyik jármű 1968-ban a MÁV állományába került. Az Építőgépjavító Üzem munkatársai a gépkocsit vasúti kerekekre és tengelyekre helyezték. Így született meg a „Csajka vágánygépkocsi”, amely évtizedekig szállította a vasúti vezetőket és MÁV-alkalmazottakat, manapság pedig a vasúttörténeti parkban indítják alkalmanként útra, pontosabban sínre. (x)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. nyár: Végzetes asszonyok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Az 1919. május–júniusban a Tanácsköztársaság hadseregének főparancsnoki vonatán utazó Stromfeld Aurél és Böhm Vilmos  mellől sem hiányozhatott a távíró (Forrás: MNM)Ferenc József a bécsi pályaudvaronFerenc József (fent) és Sisi által használt királyi vonat (a képen a háló látható) belsejét fából készült, neoreneszánsz díszítőelemekkel tarkított burkolat fedteFerenc József és Sisi által használt királyi vonat (a képen az étkező látható) belsejét fából készült, neoreneszánsz díszítőelemekkel tarkított burkolat fedte (Forrás: Fortepan)A Szent Jobbot szállító szerelvény 1938. június 27-én érkezett Hódmezővásárhelyre, ahol hatalmas tömeg vártaKádár Ezüst nyilaA Csajka vágánygépkocsi
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár