Sosem látott értékű ékszer került elő egy angolszász sírból

A harpole-i nyaklánc (balra) és rekonstrukciója (jobbra) (Twitter / MOLA)

A Londoni Régészeti Múzeum (MOLA) régészei egy építkezést megelőzően tárták fel az érintett területet. Első ránézésre a helyszín nem ígért jelentős mennyiségű régészeti anyagot: sem templom, sem temető nem volt ismert a területen.

Az egyetlen ismert harpole-i leletet egy római mozaik képezte, amelyet a 19. században, a város egy másik részén álló villában találtak, és azt is eltávolították már egy évszázaddal ezelőtt.

A nyolchetes ásatás utolsó napján a vezető régész, Balázs Levente Bence épp egy szemetesgödörnek hitt mélyedés tartalmát vizsgálta át, amikor előbb néhány fogra bukkant, majd nem sokkal később arany csillogására lett figyelmes.

Utóbbi végül egy díszes arany nyaklánc gránátkővel kirakott négyszögletű központi függőjének bizonyult. A láncon összesen harminc gyöngy és függő található, amelyek aranyból, gránátból, színes üvegből, más féldrágakövekből és római aranypénzekből készültek.

Mint kiderült, a nyaklánc egy i. sz. 630–670 között elhunyt személy ágytemetkezésének része volt. A csontok már rég elporladtak, de a nyaklánc arról árulkodik, hogy az eltemetett személy nőnemű volt; ezt támasztja alá az ágytemetkezés maga is, amely gyakorlatot az angolszász időszak legmagasabb rangú női számára tartották fenn. Temetésekor a lánc nem a nyakában volt, hanem mellette, az ágyon.

A lábai mellett két oldalt egy-egy cserépedényt temettek mellé; az első ilyen edények, amelyek elemzésre alkalmas szerves maradványokat rejtenek. Egy másik tárgyat az azt körülvevő talajjal együtt emeltek ki, hogy laboratóriumi körülmények között hozzák majd napvilágra. A röntgenes vizsgálatok egy jókora, fára rögzített, díszes kialakítású keresztet fedtek fel, amelyet emberi arcok korábban soha nem látott, ezüstből és kék üvegből készített ábrázolásai díszítenek.

A kereszt röntgenfelvétele (Twitter / MOLA)

„Kevés temetkezés származik i. sz. 7 századnál korábbi időkből, ahonnan inkább előkelő férfiak sírjait ismerjük; ahogy pedig a kereszténység elterjedt, megritkultak a drága, értékes sírmellékletek, ugyanis a korai egyház rossz szemmel nézte a díszes ékszerekkel való temetkezést” – mondta el Lyn Blackmore, a MOLA szakértője.

„A harpole-i kincs nem a leletek számát, hanem azok értékét tekintve a leggazdagabb ismert [ágytemetkezés], és itt látjuk a legtöbb aranyat és vallási szimbolikát is.”

A keresztet díszítő arcok egyike (Twitter / MOLA)

A sírban talált szerves anyagban toll, textíliák és bőrök maradványai is jelen lehetnek, a további kutatások pedig felfedhetik, hogy az eltemetett ágyhoz tartozott-e ágytakaró vagy baldachin.

A két cserépedény frank stílusban készült, vagyis valószínűleg a mai Franciaország vagy Belgium területéről származhattak. A régészek bíznak abban, hogy a későbbi elemzések fényt derítenek a bennük lévő szerves maradványok eredetére; az eddigi elemzésekkel a mirhát sikerült kizárni.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2018

• Géza fejedelem helyett felesége, Sarolt irányíthatta az országot
• A pornokrácia évtizedei Rómában – ki is volt az „igazi nőpápa”?
• A kormányzóné, Purgly Magdolna útja Sofronyától Estorilig
• Pergőtüzek krónikája
• Kormányzóné, anyakirálynő, hercegi nagymama - Szilágyi Erzsébet élete
• Péter Gábor, a „szovjet ügynök”
• Hét híres kutya a történelemből
• Verne valóra vált víziói
• Erzsébet királyné anyasága