Sikerrel kormányozta országát a „szőrös, vaksi, púpos és sánta” Kálmán király
2021. február 3. 18:25 Múlt-kor
Korábban
Bölcsen irányította országát a „ronda” király
Könyves Kálmán uralkodása azonban nemcsak az Álmossal való küzdelemről szólt. Nevéhez két törvénykönyv is fűződik. Törvényei közül a boszorkányokkal kapcsolatos, a korban rendkívül felvilágosult rendelkezése a legismertebb: „De strigis vero, quae non sunt, ne ulla quaestio fiat”, azaz „lidércek ellen pedig, minthogy nincsenek, semminemű kereset ne legyen”.
Könyves Kálmán királlyá koronázása a Képes krónika illusztrációján (kép forrása: Wikimedia Commons)
A boszorkányüldözések leállítása mellett Kálmán 1100-ban és 1116-ban kiadott törvénykönyveiben szabályozták a magántulajdon védelmét, a bíráskodást és a tanúskodás rendjét és számos, az egyház működésével és birtokaival kapcsolatos törvény is ekkor született. A házasság egyházi szentesítésének a szükségességét is ekkor foglalták törvénybe.
A törvényalkotás mellett Kálmán király, I. László nyomdokait követve, megszilárdította a magyar uralmat Dalmáciában és horvát földön. 1102-ben Tengerfehérváron (ma Biograd na Moru, Horvátország) horvát királlyá koronázták.
A Képes Krónika úgy festette le korának egyik legműveltebb uralkodóját, Kálmánt, mint aki „testalaktára nézve hitvány volt, de ravasz és tanulékony, borzas, szőrös, vaksi, púpos és sánta volt, és selypített”.
Ezt a cseppet sem hízelgő leírást azonban fenntartásokkal kell kezelni, hiszen Könyves Kálmán király uralkodásának történetét akkor jegyezték le, amikor már Álmos utódai ültek a magyar királyi trónon. Kálmánt ugyan fia, II. István követte a hatalomban, de ő 1131-ben utód nélkül halt meg, így végül II. (Vak) Bélát, Álmos Kálmán által megvakíttatott fiát koronázták királlyá.
Hogy valóban ronda volt-e Kálmán király, nem tudjuk, de az bizonyos, hogy uralkodása alatt a keresztény magyar állam Kelet-közép Európa egyik vezető hatalmává nőtte ki magát.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- tegnap
- Közel húsz évig tartó száműzetése volt Victor Hugo legtermékenyebb időszaka tegnap
- Rejtély, hogy kik lakták több évszázadon át Petra sziklába vájt városát tegnap
- Honvédemlékművet avattak a Fiumei úti sírkertben tegnap
- A Nílus egy mára eltűnt mellékága mentén épülhettek a piramisok tegnap
- Amennyire a közönsége szerette, Doyle annyira gyűlölte detektívregényeit tegnap
- Az angol nemesi családok egyharmada halt ki a rózsák háborúja során tegnap
- A legnagyobb titokban hajtotta végre a kitelepítéseket az ÁVH 2024.05.21.