Se fekete, se gyász, se búcsúbeszéd: észrevétlenül távozott e világból Shakespeare
2021. április 23. 12:53 Múlt-kor
William Shakespeare halálának 405. évfordulóján továbbra is rejtély övezi a kérdést, hogy pontosan miért hunyt el – korabeli mércével nem is olyan fiatalon – a világhírű „avoni hattyú”. Az elméletek között a szifilisz, az arzén vagy higanymérgezés, a túlzott alkoholfogyasztás, illetve a természetes halálok egyaránt szerepel. Talán még a halálánál is furcsább, hogy kortársai szinte egyáltalán nem emlékeztek meg a drámaíróról.
A Chandos-portré hitelessége még nem tisztázott: John Taylor festette 1600 körül, az elnevezést az alkotás korábbi tulajdonosáról, Chandos hercegéről kapta
Korábban
A megfejthetetlen halálok
William Shakespeare 1616. április 23-án halt meg 52 évesen egy apró angol kisvárosban, Stratford-upon-Avonban. A jelenkor nézőpontjából fiatalon érte a halál.
A korabeli Angliában hatvan év felett egy ember már kifejezetten idősnek számított, így a világhírű drámairó a kor átlagának megfelelő hosszúságú életet élt.
Halálának pontos oka a mai napig ismeretlen, noha számos spekuláció látott napvilágot ezzel kapcsolatosan. Sokan gyanakodtak szifiliszre, korának egyik igazi „vámszedőjére”: a teóriának az adta az alapot, hogy Shakespeare gyakran látogatta a bordélyházakat.
Szintén elképzelhető magyarázat halálára az arzén vagy a higanymérgezés, esetleg a túlzott alkoholfogyasztás szövődményei, de természetes okként felmerülhet az elhízás, a szívelégtelenség vagy a stroke is.
Utóbbira magyarázat lehet a visszatetszést keltő családi szégyen. Fiatalabb lányának férje ugyanis feltehetőleg felelős volt egy másik nő teherbe ejtéséért és haláláért, ami nem kizárt, hogy „összetörte” az idősödő író szívét. Halála előtt Shakespeare kizárta vejét az örökségből.
A feltételezett szülőház (Flickr / John / CC BY 2.0)
Az egyik legújabb teória a zseni halálára a dél-afrikai antropológus, Francis Thackeray nevéhez fűződik, aki arra gyanakszik, hogy marihuána túladagolás, vagy függőség lehetett a halál oka. A szakértő arra alapozza az elméletét, hogy kannabisz termesztésének nyomaira akadtak Shakespeare kertjében. Természetesen további vizsgálatok nélkül – amihez exhumálásra, vagy legalább fogminta vételére lenne szükség – nincs lehetőség az elmélet bizonyítására.
A halál konkrét patologikus okánál még érdekesebb jelenség a hírnév kialakulásának folyamata. Életrajzíróinak egyik legfontosabb feladata a mai napig az ezzel kapcsolatos viták tisztázása és lezárása.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Még mindig vitatott kérdés, hogy ki a felelős a kassai bombázásért 17:05
- II. Erzsébetet is vendégül látta a 130 éves Gundel étterem 15:05
- Féltek a középkori orvosok, hogy meggyűlölik őket, ha a leprát gyógyítják 14:20
- A magyar kutyafajták kutatását segítheti a Magyar Nemzeti Múzeum új gyűjteménye 13:20
- Kiállítás és pódiumbeszélgetés is várja a látogatókat a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten 11:20
- Csokoládé is hullott az égből a blokád alá vont Nyugat-Berlinre 09:50
- Bálványimádás ürügyén ítélte halálra Pizarro az inka uralkodót 09:05
- Több mint száz éve épül Antoni Gaudí fő műve, a Sagrada Familia tegnap