Legendás apák és fiúk

Schindler legendás listája több mint ezer ember életét mentette meg 

2018. október 9. 12:27 Múlt-kor

Egy nem mindennapi ember alussza örök álmát a jeruzsálemi Sion-hegyén elhelyezkedő katolikus temetőben: egy volt náci párttag, Oscar Schindler. Ő az egyedüli személy, aki náci múltja ellenére végső nyughelyére találhatott a zsidó állam fővárosának egyik sírkertjében.

Oskar Schindler

Oskar Schindler 1908-ban Zwittauban született, jómódú szudétanémet családban. A várost az első világháborút követően elcsatolták az Osztrák-Magyar Monarchiától, így Schindler fiatal éveinek jelentős részét az újonnan alakult Csehszlovákiában töltötte. Oskar igazi bajkeverő volt, akit kiapadhatatlan kalandvágy fűtött. 1935-ben, 27 éves korában csatlakozott a csehországi német kisebbséget összefogó, náci szimpatizáns Szudétanémet Párthoz, majd nem sokkal a belépése után a német titkosszolgálatnak, az Abwehrnek kezdett dolgozni. A cseh hatóságok ezen tevékenységét nem nézték jó szemmel, rövid időn belül elfogták és kémkedésért halálra ítélték. A német hadsereg azonban 1938-ban bevonult a Szudétavidékre, így Schindler megmenekült. Miután szabadon engedték, a hálás kém rögvest csatlakozott a náci párthoz.

A második világháború kitörése után Schindler a németek által megszállt Lengyelországba költözött, ahol egy krakkói zománcárugyár tulajdonosa és igazgatója lett. Párttagságát, a Wehrmachtban, illetve az Abwehrben megszerzett kapcsolati tőkéjét kamatoztatva zsíros szerződéseket kötött, így egyike lett azoknak az iparos vállalkozóknak, akik különféle zománcárukkal, edényekkel látták el a német hadsereget.

A nős, de az állandó liezonokat kedvelő Schindlerből egy csapásra gazdag üzletember lett, a megszálló elit egyik oszlopos tagja. A fényt és a csillogást azonban zavaróan beárnyékolta a németek emberbarátnak nem mondható lengyelországi megszálló tevékenysége. Oskar Schindler ugyanis nem tudott szemet hunyni az üldözött zsidók nyomora felett, akiket a nácik tömegével kínoztak és öltek meg. A kémből lett üzletember ezért mindent elkövetett, hogy viszonylag humánus környezetet teremtsen a gyárában dolgozó zsidó munkásai számára. Gyakran a jó hírnevével játszott: annak érdekében, hogy megóvja üldözött zsidói életét, még arra is hajlandó volt, hogy pazar ajándékokkal kenyerezze le a közeli Krakkó-Plaszówi koncentrációs tábor vezetőjét Amon Göthöt. Ez nem volt könnyű feladat, mivel Göth hithű náciként, sokszor igazi vadállatként viselkedett az alávetett zsidó rabokkal szemben: az egyik hírhedté vált időtöltése keretében, házának erkélyéről, gyanútlan zsidó foglyokra lövöldözött.

A nácik rémkirálysága azonban nem tartott örökké, a háború menete lassan megfordult a németek a keleti fronton hátrálni kényszerültek. A Vörös Hadsereg benyomult a Wehrmacht által megszállt lengyel területekre, így Schindler gyárát evakuálni kellett Brünnlitz városába (ma Brnenec, Csehország területén fekszik). A kiürítés a „Schindler zsidóknak” egyet jelentett a megsemmisítéssel, de munkadójuk a tettek mezejére lépett, hogy megmentse őket. Schindler egy hosszú listát készített, és azok, akik felkerültek erre a legendás listára esélyt kaptak a túlélésre. A kiválasztottakat ugyanis Auschwitz helyett Brünnlitzbe vitték.

Schindler több mint ezer embert vetetett nyilvántartásba, a felvett személyeket pedig értékes, nélkülözhetetlen munkaerőként jelölte meg, megtévesztve az SS embereit. Annak érdekében, hogy teljes családokat mentsen meg a gázkamrától, az időseket 20 évvel fiatalabbnak, a gyermekeket pedig felnőttként tüntette fel.

A náci Németország összeomlása után Schindler elvesztette minden vagyonát és menekülnie kellett. A háború után elindított üzleti vállalkozásai egytől egyik kudarcba fulladtak, így neki és feleségének hozzá kellett szoknia a szerény életvitelhez. Az elszegényedett házaspárnak az egykori munkások és üldözöttek gyakran jelentős pénzösszegek átutalásával segítettek. Schindler, az anyagi segítség mellett erkölcsi elismerést is szerzett, ugyanis a Holokauszt Áldozatainak és Hőseinek Izraeli Emlékhatósága a Jad Vashem a „Világ Igaza” kitüntetésben részesítette 1963-ban.

Schindlert, 66 éves korában, 1974. október 9-én Frankfurtban érte a halál. A háborús években a gyárában dolgozó zsidók közül sokakkal igen közeli kapcsolatot épített ki. A végső kívánsága az volt, hogy Jeruzsálemben temessék el, hiszen ahogy mondta: „A gyermekeim itt vannak…”. 

2018. ősz: Legendás apák és fiúk
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!