2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Sárkányölővé vált Angliában az idegen földről származó vértanú, Szent György

2022. április 23. 13:35 Múlt-kor

A kultusz kialakulása

Amennyire megállapítható, az angol királyi és arisztokrata körökben az első érdeklődés Szent György iránt a 13. század közepén mutatkozott meg, két emberöltővel Richárd halála után. 1245-ben például III. Henrik (ur. 1216–1272) fizetett egy bizonyos „Versíró Henriknek” egy beszámolóért Szent György életéről, egy évtizeddel később pedig a szent képét helyeztette Winchester vára csarnokának bejárata fölé. Emellett a király egyik legkedvesebb udvaronca, Paulin Piper valamikor 1251-es halála előtt költött néhány sornyi verset György tiszteletére, míg 1251-ben William de Cantilupe, egy erős udvari kapcsolatokkal bíró báró úgy döntött, elsőszülött fiának a György nevet adja. Ez az első utalás a brit történelmet átfogó hivatalos életrajzgyűjteményben, a Dictionary of National Biographyben szereplő ilyen keresztnevű személyre.

Ennek a korai angol érdeklődésnek György iránt talán volt valami köze a kereszteshadjáratokhoz, mivel III. Henrik, Piper és Cantilupe mind felvették a keresztet – hadjáraton viszont sosem jártak, így érdeklődésük lehetett csupán annak is köszönhető, hogy általában véve növekedett Szent György kultusza Európa-szerte. Angliában azonban továbbra is gyenge maradt ez az érdeklődés: csupán a fent említett két eset kapcsolja össze az 56 éven keresztül uralkodó III. Henriket Szent Györggyel. Ehhez képest több ezer esetben kapcsolható össze kedvenc szentjével, Hitvalló Eduárddal, akinek tiszteletére újjáépíttette a westminsteri apátságot. Ugyanígy a kis George de Cantilupe lehetett az első ember e keresztnévvel Angliában, de a Dictionary of National Biography által a 13. századra jegyzett 1550 ember között ő az egyetlen is.

Ha volt is Henrik udvarában jelentős érdeklődés Szent György iránt, az bizonyosan nem a király miatt volt. Az ő példaképe a békés és jámbor Hitvalló volt, Györgyöt inkább családi körének harciasabb tagjai követhették. Henrik királynéja, Provence-i Eleonóra szenvedélye volt a lovagiasság kultusza, és egy Henrik halála után neki írt romantikus mű tartalmaz is egy utalást Szent Györgyre.

Még valószínűbb jelölt Szent György kultuszának patrónusára Henrik fia és örököse, I. Eduárd (ur. 1272–1307). I. Eduárd és kortársai szomjaztak a dicsőségre a lovagi tornákon, és kereszteshadjáratra is kívánkoztak. Emiatt jelentőségteljes, hogy amikor Henrik uralma polgárháborúvá omlott össze, Eduárdék 1265-ben Eveshamnél fehér alapon piros keresztek alatt indultak csatába Simon de Montfort ellen – ez a legelső példa arra, hogy a szent jelképét használják Angliában.

A legmegkérdőjelezhetetlenebb bizonyíték Eduárd Györggyel való azonosulására azonban Wales angol meghódítása, egyben a Térdszalagrend megalakulása előtti legnagyobb előrelépés Szent György kultusza számára az országban. Mindkét, walesiek elleni hadjáratában (1276–1277 és 1282–1283) Eduárd seregei Szent György zászlaja alatt masíroztak, gyalogsága pedig Szent György keresztjével ékesített karszalagokat kapott – ezeket kimondottan ekként írják le a király pénzügyi elszámolásaiban. Györgyöt még jobban összekapcsolja a hódítással az, hogy 1285-ös Angliába való visszatérésekor a király négy aranyfigurát állíttatott ki a Canterbury katedrális oltáránál: apja kedvencei, Szent Eduárd és Szent János mellé odakerült Szent György és annak lova is.

De I. Eduárd sem volt oly kizárólagos híve Szent Györgynek, mint későbbi unokája, III. Eduárd. Amikor az égiek segítségéről volt szó, igyekezett bőségesen meríteni. Későbbi skótok elleni hadjáratain csapatai Szent György zászlaja mellett Szent Eduárd, Szent Edmund, Szent Cuthbert és Beverley Szent János címereit is hordozták. Eduárd rendszeresen osztott alamizsnát Szent György napján (április 23.), de hasonlóképp tett több tucatnyi más szent napján is. Árulkodó módon az I. Eduárd halála utáni királyi ereklyékről készített leltárban Szent György nem kerül említésre.

Ebben a tekintetben tehát az elsőbbség, amely Wales meghódítása folyamán övezte Szent Györgyöt, korainak tűnik. Mi állhatott mögötte? I. Eduárd, apjával ellentétben, járt kereszteshadjáraton (1270–1272), így nem volt véletlen, hogy a walesiek elleni harca is ilyen jelleget öltött. Ennél bizonytalanabb, de elgondolkodtató, hogy a kelta népek és a sárkány, mint jelkép régóta fennálló asszociációja nem késztethette-e Eduárdot arra, hogy a sárkányölő Györgyöt hívja segítségül. A sárkányölés legendája (amely György semmilyen korai alakjában nem szerepelt) ismert volt ekkor már Angliában. Bármi is az igazság, I. Eduárd walesi hadjárata során kísérleti jelleggel alkalmazta csupán Szent György jelképeit, és a szentnek az angliai kiemelt státusra további két emberöltőt kellett várnia.

Kellett volna-e ilyen sokat várnia azonban akkor, ha az 1284-es események egy kissé más fordulatot vesznek? Wales meghódítása után Eduárd visszatért Snowdoniába egy sor győzelmi ünnepséget tartani, és felesége, Kasztíliai Eleonóra április 25-én adott életet Caernarfon várában a fiúnak, aki majd apja örökébe lép. De ugyanezt a nevet viselte volna-e II. Eduárd, ha 48 órával korábban érkezik, Szent György napján? Lehetséges, hogy a 14., és nem a 18. század hozta volna el Angliának első György nevű királyát.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár