2022. tavasz: Megbízható elvtársak
ITT támogathatsz bennünket

Saját szavaikkal mesélnek a tengeri hajózás hőskorának rettenthetetlen asszonyai

2019. november 26. 17:59 Múlt-kor

Családdal a bálnák nyomában

Az idő múlásával a világ egyes tengeri hatalmainak haditengerészetei engedékenyebben álltak a fedélzetre vitt nőkkel kapcsolatban, különösen ami a kapitány feleségét illette: idővel bevett szokássá vált, hogy a hajó parancsnokával tarthat hitvese is.

A kereskedelmi hajókon azonban – ahol mind a hely, mind a rakomány súlya, és ezáltal az elérhető sebesség, azaz az utazás ideje pénzben volt mérhető – a helyzet egészen más volt.

Nők legfeljebb fizető utasként kerülhettek kereskedelmi hajókra, illetve – a kora újkori rabszolga-kereskedelem folyományaként – eladásra szánt rakományként. A nem katonai hajókon a nőkkel kapcsolatos változást a távolságok növekedése hozta meg a 19. század elején.

E növekedést elsősorban a bálnavadászat idézte elő: ahogy a 19. századra az Európához és az Egyesült Államokhoz közel eső tengerek bálnaállományát gyakorlatilag kipusztították, idővel a Csendes-óceánra, Dél-Amerika nyugati partjaira helyeződött át a nyereséges bálnavadászat lehetősége, ami több éves utakat jelentett a hajók legénysége számára.

Susan Veeder a Nauticon nevű bálnavadászhajó kapitánya, Charles A. Veeder feleségeként a Massachusetts állambeli Nantucketből indulva járta a tengereket 1848 szeptemberétől 1853 márciusáig, és írta meg naplójában élményeit. A naplót vízfestmények teszik szó szerint színessé.

Bejegyzései röviden említik az időjárás fejleményeit és a távolabbról megpillantott szigeteket, azonban a Galápagos-szigetekről, a Pitcairn-szigetről, illetve Peru partjairól készült illusztrációi kiemelkedő forrássá teszik naplóját.

Veeder naplójában lejegyzi, mennyi jóban volt része a fedélzeten: „A kapitánytól kaptam egy üveg szilvát, egy konzervdoboz levest, egy sajtot, néhány üveg bort” – írja egy bejegyzésben.

Mire Veeder férjével útra kelt, Nantucket és más, főként bálnavadászatból élő települések kapitányfeleségei számára már szinte elvárás volt, hogy férjükkel tartsanak a hosszú utakon.

Habár a korábbi évtizedek asszonyaival szemben nem kellett éveket férje nélkül töltenie, naplójában hangot ad erős honvágyának is. „Szépen tartunk hazafelé” – írja. „Siettetem az időt, amikor megérkezünk.”

A kapitányfeleségek számos előjogot élveztek a hajókon, azonban számos korlátozás is érvényesült. Ha éppen egy bálna feldolgozása folyt a fedélzeten, semmiképpen sem léphettek ki oda: nem csupán az ezzel járó bűz, mocsok és füst miatt, de azért is, mert útban lettek volna a munkát végző matrózoknak.

A személyzet számára semmi sem tette nyilvánvalóbbá a rangbeli különbséget, mint hogy a kapitánnyal ott lehetett hitvese. Ez akár valódi ellenszenvbe is átcsaphatott, ha valamilyen okból – például családtagjai egészségére való tekintettel – a kapitány megparancsolta a kikötést, amivel a családjukat nélkülöző tengerészek számára csak távolabb került a hazaérkezés pillanata.

A tengeri élet fárasztó volt, azonban az egyhangúság annál jobban kiemelte mind az örömteli, mind a fájdalmas eseményeket. 1849. december 31-én Susan Veeder lejegyezte naplójába, hogy kislánya, Mary – akit szintén magával vitt – „11 hónapos, 7 foga van, mindenfelé mászik a hajón, és nagyon agyafúrt.”

Alig három hónappal később Mary halálosan megbetegedett Tahitin. Veeder azonban mind az öt éven át tovább viselte a Nauticon életének nehézségeit, miközben családjával is törődött. Később férjét is elvesztette – őt azonban a hűtlenség szakította el tőle.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tavasz: Megbízható elvtársak
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Annie Brassey a Sunbeam fedélzetén (kép forrása: Atlas Obscura / Chronicle / Alamy)Louis de Freycinet tábora a nyugat-ausztráliai Cápa-öböl partján (kép forrása: sly.vic.gov.au)Rose de Freycinet (kép forrása: Wikimedia Commons)Louis de Freycinet (kép forrása: Wikimedia Commons)A Freycinet-házaspár partra szállása az akkor portugál fennhatóság alatt álló Timoron, 1818. (kép forrása: Wikimedia Commons)Philibert Commerçon (kép forrása: Wikimedia Commons)Jeanne Baret férfiruhában (kép forrása: exploration.marinersmuseum.org)Illusztráció és egy oldal Susan Veeder naplójából (kép forrása: Atlas Obscura)Annie Brassey (kép forrása: Wikimedia Commons)
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár