Saját szavaikkal mesélnek a tengeri hajózás hőskorának rettenthetetlen asszonyai
2019. november 26. 17:59 Múlt-kor
Korábban
A tudós „asszisztense”
Rose de Freycinet azonban nem az első nő volt, aki magát férfinak kiadva körbehajózta a világot: e megtisztelő cím a szintén francia Jeanne Baret-é, aki a középosztálybeli de Freycinet-vel szemben egyszerű Loire-völgyi földművesek lánya volt.
Baret szeretőjével, a tudós Philibert Commerçonnal tartott Louis Antoine de Bougainville 1766-os világ körüli expedícióján. Férfi ruhákban, „Jean” néven Commerçon asszisztenseként kerülhetett a fedélzetre, és botanikusként működött közre az expedíció során.
Baret sajnos nem vezetett naplót (vagy ha igen, arról nincs tudomása a történettudománynak), rendkívüli története azonban a személyzet négy tagjának elbeszélésében is fennmaradt.
Commerçon minden segítsége ellenére Baret saját kútfőből merítette a találékonyságot és a határozottságot, amellyel férfiként adta elő magát.
Másfél év hajózás után, a csendes-óceáni Tahitin derült hivatalosan fény arra, hogy nő, azonban nagy valószínűséggel már korábban is gyanakodott a hajó személyzete.
Nem a férfiakkal együtt járt illemhelyre, a hajóorvos pedig megjegyezte, hogy a Commerçon iránt tanúsított törődése és odaadása „nem tűnik természetesnek egy férfi szolgától.”
Mind de Freycinet, mind Baret súlyosan áthágták koruk társadalmi normáit. Ekkoriban már a férfiak társaságában töltött idő is okot adott az erkölcsi fenntartásokra, emellett pedig mindketten részt vettek az expedíció tudományos munkájában is.
Baret idejében még javában folyt a vita arról, szükséges-e, illetve helyénvaló-e a nőket egyáltalán beavatni a tudományba. Egy női potyautas kuriózum lehetett, egy női tudós azonban már-már a természet rendje ellen valónak hatott.
Jeanne Baret azonban nem hagyta, hogy korának normái eltántorítsák céljaitól: végül ő lett az első nő, akit a francia állam havi járadékban részesített tudományos munkásságáért.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
29. A kétpólusú világrend
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Alig egy évtizeddel élte túl a jugoszláv állam Josip Broz Titót
- Mind az Anschlussról, mind a Habsburgokról lemondott Ausztria az önállóságért
- Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
- 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
- Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
- Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
- Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
- Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
- A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína
- Az ideológiai viták mellett szórakozásra is szakított időt Capri szigetén Lenin 16:05
- Saját korában több összeesküvés-elmélet is keringett Napóleon haláláról 15:05
- Hiába okozott negyvenféle betegséget, a kor divathölgyei ragaszkodtak a fűzőhöz 09:50
- Magyar viseletet öltött Mária Terézia a Szent István-rend első adományozásakor 09:05
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában tegnap
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával tegnap