Ronald Reagan műsorvezetésével kezdődött Disneyland története a Fekete Vasárnapon
2021. július 17. 17:17 Múlt-kor
„Mindenkit üdvözlök ezen a vidám helyen. Disneyland a ti földetek. A felnőttek itt újra átélhetik a múlt kedves emlékeit, a gyermekek pedig megízlelhetik a jövő ígéretét és annak kihívásait. Disneyland azoknak az ideáknak, álmoknak és hétköznapi tényeknek az összessége, amelyek megteremtették Amerikát. Abban a reményben készült, hogy az öröm és inspiráció forrása legyen az egész világnak” – ezekkel a magasztos szavakkal köszöntötte Walt Disney 1955. július 17-én a Disneyland megnyitójára összesereglett embereket, akiknek sejtelmük sem volt arról, hogy verejték, izzadás, szomjazás és egyéb kellemetlen meglepetések várnak rájuk a mesevilág első napján, amely később Fekete Vasárnapként vonult be a történelembe.
Korábban
Disneyland megalkotása már a második világháború előtt foglalkoztatta a rajzfilmkészítő Walt Disneyt, akinek feltűnt, hogyha kislányával ellátogatott egy vidámparkba, ő nem tudott igazán részt venni a mulatságban. Úgy vélte, szükség lenne egy olyan helyre, ahol szülők és gyermekek önfeledten együtt szórakozhatnak. A másik indok, amely Disneyt cselekvésre ösztönözte, az emberek élénk érdeklődése volt a pazar rajzfilmeket megalkotó stúdiója iránt.
Walt Disney első gondolata egy látogatóközpont létrehozása volt a Burbankben található Walt Disney Studios mellett fekvő területen. A rajzfilmgyáros egy Mickey egér park megalkotásával kacérkodott, amely egy 3,2 hektár nagyságú területet foglalt volna magába. Azonban hamar kiderült, hogy ha Disney valóban valóra szeretné váltani elgondolásait, akkor ennél sokkal nagyobb területre lesz szüksége. A választás végül egy Los Angeleshez közeli, autóval jól megközelíthető, 65 hektáros területre esett, amely Anaheim város közelében feküdt.
A befektetők azonban nem nagyon tolongtak; senki sem hitt benne, hogy egy ekkora vidámpark jövedelmező üzlet lehet. Az előzetes becslések szerint a park 8 millió dollárba került volna. Disney azonban nem esett kétségbe, leszerződött az ABC televízió és rádiótársasággal. A pénzügyi támogatásért cserébe az ABC rendszeresen sugározhatott a készülő parkban folyó munkálatokról. Zseniális húzás volt, Disney reklámot és egyben támogatót szerzett az épülő vidámparkjának, az ABC pedig javíthatta nézettségét, ugyanis rengetegen voltak kíváncsiak az épülő mesevilágra.
Az építkezés 1954. július 16-án startolt; egy évvel és egy nappal a munkák kezdete után a park megnyitotta kapuit. A költségek jóval túllépték a 8 millió dollárt, a park felépítése 17 millió dollárba került, amely a mai árakon számolva körülbelül 129 millió dollárt tett ki. Az építkezés rohamtempóban folyt, rengeteg munkát nem sikerült a nyitás napjára elvégezni. A munkások közvetlenül a kapunyitás előtt is festettek és kalapáltak.
A nem hivatalos nyitónap 1955. július 17-re esett, ez a vasárnap eredetileg a sajtónak és a meghívott vendégeknek volt fenntartva. Az emberek azonban gondoskodtak róla, hogy a „sajtós” nap végül valódi megnyitó legyen. Július 17-én ugyanis 28 ezer ember özönlötte el Disneylandet, és ennek csak a fele volt hivatalos meghívott. Az önjelölt vendégek hamis jegyekkel vagy egyszerűen a kerítésen átmászva jutottak be a vidámpark területére. Egy leleményes „vállalkozó” egy létrával oldotta meg a parkba való bejutást, amiért fejenként öt dollárt számolt fel.
A nagyközönség által önkényesen birtokba vett park első hivatalos napja végül Fekete Vasárnapként került be Disneyland történetébe. A jeles napon elképesztő kánikula tombolt, így a frissen aszfaltozott útburkolat megolvadt, nem kis bosszúságot okozva a megnyitóra magassarkú cipőben érkezett hölgyeknek, akiknek lábbelije beleragadt az aszfaltba. Sokan feladták a küzdelmet, és mezítláb próbálták megcsodálni a látványos mesevilágot.
A kánikula mellett a helyi vízvezeték-szerelők sztrájkja is bonyolította a helyzetet, mivel a munkabeszüntetés miatt a vízszolgáltatást csak részlegesen lehetett igénybe venni. Disneynek választania kellett az öblítős vécék és az ivókutak között, és ő az előbbit választotta. A Pepsi ugyan fő szponzorként jelen volt az eseményen, így az emberek nem maradtak szomjan, de sokan rossz szájízzel hagyták el a parkot, azt gondolván, hogy a limitált ivóvíznek az volt a célja, hogy növeljék az üdítőitalok eladását. Az olvadó aszfalt és a vízhiány mellett a nyitónapot gázszivárgás is „színesítette”, ami miatt egy-két látványosságot egy ideig nem élvezhettek a látogatók. A büfék pedig nem bírták a nyomást, és kifogytak az élelemből.
Az ABC élőben közvetítette a megnyitót, amelyet rekordszámú, közel 70 millió néző kísért figyelemmel a tévék képernyőjén keresztül. A jeles eseményen a jövőbeli elnök, az akkor még színészként tevékenykedő Ronald Reagan az egyik műsorvezető szerepét töltötte be.
A rengeteg kínos baki ellenére az emberek érdeklődése a materializálódott csodavilág iránt óriási volt. Hét héttel a megnyitása után a park látogatóinak száma már meghaladta az egymilliót. Disneyland népszerűsége a mai napig töretlen, ugyanis 1955 júliusától 2018 decemberéig bezárólag a vidámparkot 726 millióan látogatták meg.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Kölcsönös bizalmatlanság jellemezte az antikomitern paktum aláíróit 19:05
- „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” 18:05
- 10 érdekes tény a csók kultúrális történetéről 17:20
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke 16:10
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
