Róma hat kifosztása

A szellemváros

Miután a Nyugatrómai Birodalom utolsó császárát, Romulus Augustulust 476-ban lemondatták trónjáról (a történeti hagyomány ezt a napot jelölte meg az ókor végpontjaként), Róma évtizedekre germán és keleti gót (osztrogót) királyok fennhatósága alá került. Bár Justinianus a 6. században visszaszerezte az egykori birodalom egyes területeit (hadvezére, Belizár 536-ban foglalta vissza először Rómát), a gótok Totila vezetésével hamarosan fellázadtak, és Róma ellen vezették hadaikat. Prokópiosz bizánci történetíró leírása szerint Totila alakulatai 546 decemberében az éjszaka leple alatt négy római katona árulásának köszönhetően betörtek a Porta Asinarián, megfutamították a kisszámú helyőrséget, majd több héten át tartó fosztogatásba kezdtek.

Ahhoz képest azonban, hogy megesküdtek arra, hogy juhlegelővé fogják változtatni Rómát, 547 elején nagyobb pusztítás nélkül vonultak ki a városból. Bár az ősi épületek többsége továbbra is állt, Róma fénykora ekkor már messze volt. Míg a város dicső napjaiban egymillióan is éltek a falai között, a keleti gót támadás idején néhány száz lakos maradt a városban (ráadásul a keleti gót uralom heteiben ők is elhagyták Rómát), és békésebb időszakokban is mindössze néhány tízezer lakos lézengett az ősi műemlékek között.

1. „Jaj a legyőzötteknek”
2. „Elesett a város, amely az egész világot meghódította”
3. Akik az aranyat is lelopták a templomokról
4. A szellemváros
5. Normannok Rómában
6. Prostituált apácák

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?