Rejtélyes sziklarajzokra bukkantak egy karibi szigeten
2016. június 6. 13:35
Kirándulók ősi sziklarajzokra bukkantak a Karib-tengeren található Montserrat szigetén. A kutatók szerint az ősi kőfaragványok értékes információkkal szolgálhatnak a sziget történelméről, jelentésüket azonban egyelőre még nem sikerült megfejteni.
Korábban
Az 1000-1500 éves vésetek az első ősi sziklarajzok, amelyeket az Egyesült Királyság egyik tengerentúli területén találtak. A rajzokat – amelyek geometriai minták mellett beazonosíthatatlan lényeket ábrázolnak – a sziget egy északi, erdőkkel sűrűn borított, dombos területén található mohos sziklába vájták – számolt be róla a The Guardian honlapja.
Bár a régióban már számos, a bennszülött indián lakosság által hátrahagyott sziklarajzokat fedeztek fel a kutatók, Montserraton vagy a közeli Antiguán mindeddig egyet sem. A vésetekre helyiek találtak rá januárban, túrázás közben, ám a felfedezés nyilvánosságra hozatalával megvárták, míg a kutatók megerősítik a sziklarajzok hitelességét.
„Vannak indiánokhoz köthető leleteink a szigeten, sziklarajzokat azonban eddig még nem láttunk” – mondta Sarita Francis, a kulturális örökségvédelemmel foglalkozó helyi hivatal, a Montserrat National Trust igazgatója. Mint Francis elmondta, a vizsgálatok alapján egyelőre úgy tűnik, a vésetek 1000-1500 évvel ezelőtt keletkeztek, a szénizotópos vizsgálatok azonban pontosabb képet fognak adni a rajzokról.
A közösségi oldalakon a montserratiak a közeli a St. Kitts és Nevisen talált rajzokhoz hasonlítják a véseteket. George Mentore, a Virginiai Egyetem antropológusa kifejtette: az arawak indiánok sziklarajzaira és más, prekolumbián települések létezésére utaló bizonyítékokra már korábban is rábukkantak – legészakabbra Kuba, Puerto Rico és Hispaniola szigetén.
Francis reméli, a további vizsgálatok során feltárják majd a rajzok üzenetét, ha van ilyen egyáltalán. A régészeti leletek tanúsága szerint az Egyesült Királyság egyik tengerentúli területén, Montserraton 2500 és 4000 évvel ezelőtt jelentek meg az első emberek. A későbbiekben arawak nyelven beszélő indiánok népesítették be a szigetet, ám feltehetően a 15. század vége felé elhagyták azt, miután egy másik indián csoport, a karibok kezdték el fosztogatni Montserratot.
A mintegy 16 kilométer hosszú és 11 kilométer széles sziget 1632-ben került angol uralom alá. Manapság a gyarmati időszakban ide költöző ír telepesek, valamint egykori afrikai rabszolgák utódai lakják a területet. George Mentore szerint hasonló rajzokat Dél-Amerika folyóinak felső folyásvidékén is lehet találni, ahol arawak és karib nyelven beszélő csoportok élnek. „Ezek egyértelmű jelei az emberi jelenlétnek. Úgy vélem, elég nyilvánvaló, hogy – így vagy úgy – [a sziklarajzok] szentek” – mondta a kutató.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Mussolini
- A világháborúban és merényletekben is majdnem odaveszett Olaszország diktátora
- Lánya kérését sem vette figyelembe Mussolini veje kivégzése során
- Bukása után a németek feltétlen kiszolgálója lett a korábbi szövetséges, Benito Mussolini
- Szörnyű bosszút állt az olasz nép Mussolini rémuralmáért
- Folytatják a holokausztmúzeum építését az egykori Mussolini-villa közelében
- Merényletek sorát élte túl hihetetlen szerencsével Mussolini
- Az életébe került Mussolini vejének, hogy szembefordult apósával
- Nem avatkozott be a nemzetközi közösség Etiópia olasz lerohanásába
- A diktátor veje
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában tegnap
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával tegnap
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst 2024.05.03.
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 2024.05.03.
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma 2024.05.03.
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit 2024.05.03.