2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Rejtélyes ősi nyelvet őrző agyagtáblákat fejtettek meg a kutatók

2023. február 1. 09:05 Múlt-kor

A két, Irakban felfedezett agyagtábla egész felületét ékírás borítja, amely egy, az ősi héberrel figyelemreméltó hasonlóságokat mutató, „elveszett” kánaáni nyelv titkaiba enged betekintést.

Akkád nyelv
Akkád nyelvű ékírás Manistusu sztéléjén (illusztráció) (Wikipedia / Mbzt / CC BY 3.0)

A 4 ezer évesre becsült táblák az amoriták népének szinte teljesen ismeretlen nyelvén íródott, akik eredetileg Kánaán területén éltek (ez ma Szíria, Izrael és Jordánia között oszlik meg), de később Mezopotámiában alapítottak birodalmat. Az amorita nyelven írt kifejezések mellett azok akkád fordítása is szerepel, amit a modern kor tudósai el tudnak olvasni.

Ezáltal a táblák a híres rosette-i kőhöz hasonlóak, amelyen egy ismert nyelv és írás (antik görög) mellett két ismeretlen írásrendszer szerepelt (hieroglif és démotikus). Jelen esetben az ismert akkád kifejezések segítenek megfejteni az ismeretlen amorita nyelvet.

„Az eddigi ismereteink az amoriták nyelvéről olyan szegényes volt, hogy egyes kutatók még azt is kétségbe vonták, egyáltalán létezett-e ilyen nyelv” – nyilatkozta Manfred Krebernik és Andrew R. George. „A táblák viszont eldöntik ezt kérdést, bemutatva, hogy az amorita jól megkülönböztethető az akkádtól.”

Az akkád nyelv eredetileg az ősi mezopotámiai város, Akkád (Agade) nyelve volt az i. e. 3. évezredben, de a későbbi népek és kultúrák is átvették használatát, például az i. e. 19–6. század között fennállt babilioni civilizáció.

Krebernik, a németországi Jénai Egyetem professzora, és George, a Londoni Egyetem Keleti és Afrikai Intézetének emeritus professzora a Revue d'assyriologie et d'archéologie orientale (Asszirológiai és keleti régészeti folyóirat) című francia szaklap legújabb számában publikálták a táblákat leíró tanulmányukat.

A két amorita-akkád táblát mintegy harminc évvel ezelőtt találták Irakban, elképzelhető, hogy az 1980–88 közötti iraki–iráni háború idején. Végül az Egyesült Államokba kerültek, de semmit nem lehet tudni származásukról, még azt sem, hogy legálisan jutottak-e ki Irakból.

A rejtélyes nyelv szókincsét és nyelvtanát elemezve Krebernik és George megállapították, hogy a nyugati sémi nyelvek közé tartozik, ahova a mai héber, illetve az arámi is, amelyet egykor széles körben elterjedt volt a régióban, de ma már csak a Közel-Kelet néhány elszórt közösségében beszélik.

A kutatók összevetették az amorita nyelvről rendelkezésre álló kevés információt a táblákon található ismeretlen nyelvvel, és megállapították, hogy a kettő ugyanaz, és hogy a táblák amorita kifejezéseket, illetve azok óbabiloni akkád dialektusban írott fordításait tartalmazzák.

„A két tábla jelentősen kibővíti ismereteinket az amorita nyelvről, ugyanis nem csupán eddig ismeretlen szavak, de egész mondatok is szerepelnek rajtuk, így új szókincset és nyelvtant is feltárnak” – mondták a kutatók. Hozzátették: elképzelhető, hogy a táblákat egy babiloni írnok vagy írnoktanonc készíthette, talán egyfajta kíváncsiság szülte intellektuális gyakorlatként.

Yoram Cohen, a Tel Aviv-i Egyetem asszirológusa szerint, aki nem szerzője a tanulmánynak, a táblák egyfajta útikönyvek lehettek, olyan akkádul beszélők számára, akiknek gyorsan kellett megismerniük az amorita nyelvet.

Egy különösen érdekes szakasz az amoriták isteneit listázza, illetve feltünteti a nekik megfelelő mezopotámiai isteneket; egy másik helyen pedig több üdvözlésre szolgáló fordulat olvasható.

„Vannak továbbá közös étkezést bevezető kifejezések, áldozat bemutatására szolgálók, illetve uralkodókat megáldók is” – mondta Cohen. „Van egy, ami akár egy szerelmes dal is lehet… Igazából az élet minden területére kiterjednek.”

Az amorita kifejezések közül számos hasonlít a héber nyelv hasonló értelmű kifejezéseire, bár a legkorábbi ismert héber nyelvű szöveg mintegy ezer évvel későbbről származik.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!