Rákóczi megmentőjeként szerzett hírnevet gróf Bercsényi László 

Mindössze kétéves volt, amikor elveszítette édesanyját, Homonnai Drugeth Krisztinát. Rokonoknál nevelkedett Galgócon, majd apja újabb házasságát követően Ungvárra költöztek, ahol gyakori vendég volt II. Rákóczi Ferenc. Amikor az idősebb Bercsényi a bécsújhelyi fogságából megszökött Rákóczit követte Lengyelországba, a fiút a bécsi hatóságok a kassai jezsuitákhoz adták.

1703-ban, a szabadságharc kitörésekor innen megszökött, elfogták és hadifogolyként bántak vele. Csak egy év múlva szabadult, és bekerült a fejedelem udvari iskolájába. Katonai szolgálatát 1708 júliusában kezdte meg a nemesi testőrségben mint kornétás, majd vicehadnagy, a sztrazsnicai csatában esett át a tűzkeresztségen, augusztusban pedig már hősként ünnepelték: Trencsénnél egyike volt a sebesült fejedelem megmentőinek.

1711 februárjában Rákóczival Lengyelországba ment, a fejedelem megbízásából tájékozódott a porosz udvar szándékairól. Rákóczi 1712-ben Franciaországba küldte, ajánlatára a Napkirály, XIV. Lajos rangja megtartásával átvette Bercsényit egyik legelőkelőbb alakulatába, az I. „szürke” lovas-muskétás századba. 1712 decemberében az ifjú magyar áthelyezését kérte a spanyol örökösödési háborúban a Habsburg-sereggel küzdő, nagyrészt magyarokból álló Ráttky-huszárezredbe, ahol a következő évben – 24 évesen – viceóbesteri (alezredesi) rangot kapott.

Hat év múlva, 1719-ben a francia-spanyol háborúban lett ezredes, megkapta az egyik legnagyobb francia kitüntetést, a Szent Lajos-rend lovagkeresztjét. Megjárta Rodostót is, de az osztrák-török háborúban elszenvedett török vereség után visszatért francia földre. 1720-ban engedélyt kapott arra, hogy maga is huszárezredet verbuváljon nagyrészt törökországi magyar bujdosókból a francia király számára.

Az 1720-as években Bercsényi a Franciaországban élő, trónját vesztett lengyel király, Leszczyński Szaniszlónak, XV. Lajos apósának lett első kamarása, majd kormányzója, nemességét honosították, birtokot kapott. 1726. május 24-én megnősült: feleségül vette Anne-Catherine Girard de Wie-t, házasságukból 12 gyermek született. Ezredével részt vett az 1733– 1735-ös lengyel örökösödési háborúban, brigadérossá nevezték ki, majd 1738-ban megkapta a generális rangot.

Uralkodók egyengették a gróf katonai pályáját

1740-ben megpróbálkozott a magyarországi hazatéréssel, próbálkozása meghiúsult és az 1741–48-as osztrák örökösödési háborúban a Habsburg-hadak ellen vonuló francia hadseregbe kérte beosztását. Kimagasló tetteiért ezúttal a Szent Lajos-rend parancsnoki keresztjével tüntették ki, a huszárok főfelügyelője lett, 1744-ben altábornagyi rangot kapott. Az uralkodónál oly nagy kegyben járt, hogy XV. Lajos engedélyezte számára a magyar huszártábornoki egyenruha viselését.

1748-ban kinevezték Commercy hercegség kormányzójává, 1753-ban pedig megkapta a Szent Lajos-rend nagykeresztes vitéze címet. Az 1756-ban kitört hétéves háborúban tanúsított helytállásáért 1758 márciusában Franciaország marsalljává léptették elő, majd egy év múlva vezéróbester lett, azaz rangidős az összes huszárparancsnok között. Mivel akkor már Bourbon-Habsburg szövetség volt, a legmagasabb katonai rangot elnyerve nyugdíjazását kérte és visszavonultan élt birtokán, családja körében.

1778. január 9-én érte a halál a Párizs közeli Luzancyban. Az általa felállított, a nevét viselő huszárezred tulajdonjoga előbb két fiára, majd a francia forradalom után a népre szállt és az 1. hadrendi számot kapta. A lovasfegyvernem megszűnése után az 1. francia ejtőernyős tarbes-i ezred vette fel Bercsényi László nevét, a dél-franciaországi Tarbes városában található Európa egyetlen huszármúzeuma is.

Magyarországon a Magyar Honvédség szolnoki, 34. Bercsényi László Különleges Műveleti Zászlóalja viseli a magyar-francia huszárparancsnok nevét, akinek szobra a vajai Vay Ádám Múzeum kertjében látható.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése