Ragacsos rizs és évszázados könnyek: hét híres fal a történelemből
2020. október 27. 08:23 Múlt-kor
Korábban
Berlin szégyenfoltja
„Senkinek sincs szándékában falat építeni” – mondta 1961 júniusában Walter Ulbricht egy nyugatnémet újságírónő kérdésére.
Az NDK államtanácsának elnöke ekkor azonban már tudta, radikális lépésekre lesz szükség, ha meg akarják akadályozni, hogy Kelet-Németország néhány évtizeden belül teljesen kiürüljön.
Ugyanis kihasználva, hogy a keleti és nyugati zónák között viszonylag szabad volt az átjárás, 1961-ig közel hárommillió keletnémet települt/szökött át Berlin nyugati részébe.
Miután Ulbricht megkapta a szovjet engedélyt, 1961. augusztus 13-án 500 tonna szögesdrót felhasználásával kerítést húztak fel Nyugat-Berlin köré. A betonfalat két nappal később több ezer szászországi munkás segítségével kezdték el építeni.
A 155 kilométer hosszú, 3,5 méter magas, 45 ezer betonelemből álló fal 28 éven át vágta ketté Berlin városát, valamint több tucatnyi családot és életet is.
Az NDK vezetése által „antifasiszta védőgátnak” hívott, míg Willy Brandt által „egy új koncentrációs tábor külső falának” nevezett határzár kész erődrendszerré nőtte ki magát:
302 figyelőtorony, 43 földalatti bunker, egy 50-100 méter szélességben kialakított tiltott zóna (halálsáv), valamint az állig felfegyverzett határőrökön kívül kutyák futtatására szolgáló sáv, vizesárok-rendszer és külön gépkocsiút biztosította a szinte áthatolhatatlan védelmet.
A fal fennállása alatt mintegy 5000 NDK-állampolgár – köztük számos határőr – kísérelt meg Nyugat-Berlinbe szökni, legtöbbjüket azonban elfogták, legalább 136-an pedig életüket vesztették.
Az Európa kettéosztottságát jelképező berlini fal végül 1989. november 9-én egy figyelmetlenség miatt omlott le ilyen gyorsan.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap