Rabul ejtette az Újvilág hódítóit az őslakosok különleges itala

Kalózból kertész

Híres könyve megjelenésének évében William Hughes egy visszafogott, illedelmes kertész benyomását keltette. Eddigre már a filozófus Conway vikomtessz szolgálatában volt annak vidéki birtokán Angliában, és a szőlőfajtákról is kiadott egy könyvet.

Az idős férfi azonban több volt a növények egyszerű szakértőjénél: amikor az Újvilág botanikájáról szóló fő műve, Az amerikai orvos (The American Physitian [sic]) megjelent 1672-ben, annak tartalma igen kalandos életútról árulkodott.

Hughes ugyanis valódi kalózként került kapcsolatba a nyugati félteke növényvilágával, különösen az Észak-Európában még szinte ismeretlen kakaóval. Valószínűleg maga sem hallott még a ma már világszerte kedvelt növényről, amikor az 1630-as vagy 1640-es években elindult az Újvilágba.

Nagy-Britannia ugyanis messze nem ismerkedett még meg az új kontinens természeti adottságaival és nyersanyagaival, mint a térségben régebb óta jelenlévő spanyol világbirodalom.

Hughes növénytani irománya az egyik első angol nyelvű, szemtanú által írt beszámoló volt a kakaóbab termesztéséről és felhasználásáról.

Az őslakosok, gyarmatosítók és afrikai rabszolgák tapasztalatait és receptjeit egyaránt figyelembe vevő írásnak meghatározó szerepe volt abban, hogy a szigetország felsőbb osztályai is felfedezzék maguknak a kakaót.

Saját megfogalmazása szerint Hughes „őfelsége hadihajóján” szolgált – e korabeli eufemizmus az úgynevezett „privatér” hajókat jelentette, azaz olyan kalózhajókat, amelyek az uralkodó engedélyével fosztogathattak ellenséges hajókat.

A hajó, amelyen szolgált, bejárta a Karib-térséget Jamaicától és Hispaniolától (a mai Haiti és Dominikai Köztársaság) Floridáig, alacsony beosztású tengerészként pedig gyakran Hughesra hárult az a veszélyes és időigényes feladat, hogy egy csónakban kievezve feltérképezze az ismeretlen szárazföldeket. Ennek köszönhetően azonban megismerte a helyi növényvilágot, és a különféle fajok felhasználását.

A mű kiadásakor Hughes már évtizedek óta ismét Angliában élt, azonban igen rendszerezett formában vette benne sorra a cukornád (amelyről azt írta, „kellemes és jövedelmező is”), a lime („kiváló a skorbut megelőzésére”), és a fügekaktusz („ha nagy mennyiséget szopogatsz belőle, lila színűre változtatja a vizeletet”) tulajdonságait is.

1. Kalózból kertész
2. Idegenkedő európaiak
3. Az ital, amelytől a keresztények „bálványimádók” lesznek
4. William Hughes forrócsokoládé-receptje

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe