Rabul ejtette az Újvilág hódítóit az őslakosok különleges itala

Kalózból kertész

Híres könyve megjelenésének évében William Hughes egy visszafogott, illedelmes kertész benyomását keltette. Eddigre már a filozófus Conway vikomtessz szolgálatában volt annak vidéki birtokán Angliában, és a szőlőfajtákról is kiadott egy könyvet.

Az idős férfi azonban több volt a növények egyszerű szakértőjénél: amikor az Újvilág botanikájáról szóló fő műve, Az amerikai orvos (The American Physitian [sic]) megjelent 1672-ben, annak tartalma igen kalandos életútról árulkodott.

Hughes ugyanis valódi kalózként került kapcsolatba a nyugati félteke növényvilágával, különösen az Észak-Európában még szinte ismeretlen kakaóval. Valószínűleg maga sem hallott még a ma már világszerte kedvelt növényről, amikor az 1630-as vagy 1640-es években elindult az Újvilágba.

Nagy-Britannia ugyanis messze nem ismerkedett még meg az új kontinens természeti adottságaival és nyersanyagaival, mint a térségben régebb óta jelenlévő spanyol világbirodalom.

Hughes növénytani irománya az egyik első angol nyelvű, szemtanú által írt beszámoló volt a kakaóbab termesztéséről és felhasználásáról.

Az őslakosok, gyarmatosítók és afrikai rabszolgák tapasztalatait és receptjeit egyaránt figyelembe vevő írásnak meghatározó szerepe volt abban, hogy a szigetország felsőbb osztályai is felfedezzék maguknak a kakaót.

Saját megfogalmazása szerint Hughes „őfelsége hadihajóján” szolgált – e korabeli eufemizmus az úgynevezett „privatér” hajókat jelentette, azaz olyan kalózhajókat, amelyek az uralkodó engedélyével fosztogathattak ellenséges hajókat.

A hajó, amelyen szolgált, bejárta a Karib-térséget Jamaicától és Hispaniolától (a mai Haiti és Dominikai Köztársaság) Floridáig, alacsony beosztású tengerészként pedig gyakran Hughesra hárult az a veszélyes és időigényes feladat, hogy egy csónakban kievezve feltérképezze az ismeretlen szárazföldeket. Ennek köszönhetően azonban megismerte a helyi növényvilágot, és a különféle fajok felhasználását.

A mű kiadásakor Hughes már évtizedek óta ismét Angliában élt, azonban igen rendszerezett formában vette benne sorra a cukornád (amelyről azt írta, „kellemes és jövedelmező is”), a lime („kiváló a skorbut megelőzésére”), és a fügekaktusz („ha nagy mennyiséget szopogatsz belőle, lila színűre változtatja a vizeletet”) tulajdonságait is.

1. Kalózból kertész
2. Idegenkedő európaiak
3. Az ital, amelytől a keresztények „bálványimádók” lesznek
4. William Hughes forrócsokoládé-receptje

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai