Pompeji lakói jobban be tudták világítani otthonaikat Kr. u. 79-ben, mint a londoniak 1820-ban

Kihatás az életminőségre

Dr. Whiting elmondta: „A György-koriakat mind gyertyaadóval, mind ablakadóval sújtották, ami azt jelentette, hogy sok embernek nem jutott túl sok fény otthon sem természetes, sem mesterséges forrásból – ha egyáltalán jutott. A gyertyaadót később visszavonták, mert a parlamenti képviselőket aggasztották az állandó sötétség egészségügyi hatásai a szegényekre, különösen a gyermekekre nézve.”

„A plusz fény lehetővé tette volna, hogy a szegények otthon maradjanak, művelődjenek, élvezzék szabadidejüket vagy dolgozzanak. Szabadságot adott volna nekik” – tette hozzá.

Mivel saját, otthoni világításra nem volt pénzük, a legtöbb szegény londoni nyilvános helyekre – például kocsmákba – járt esténként, hogy világításhoz jusson.

„Nem sok mindent tehet az ember otthon a sötétben, különösen nem akkor, ha be is van falazva az ablak, amitől meglehetősen sötét lesz” – mondta Dr. Whiting.

„Az állandó sötétség negatív hatásai mind a mentális, mind a fizikai egészségre ismertek voltak. A több fény azt is jelentette volna, hogy többen maradhatnak otthon munkájukat végezni, és nem nyilvános helyeken, amelyek este jóval veszélyesebbek lehettek” – tette hozzá. „Ha az embernek van lehetősége otthon maradni ahelyett, hogy kényszerből elhagyja lakhelyét, lényegesen boldogabb. Az ilyen alapvető választási lehetőségek sokat jelentenek.”

A tanulmány egyik fontos következtetése az volt, hogy habár a György-kori angoloknak több mesterséges fény jutott a munkahelyükön, otthonukban jelentősen kevesebbhez volt hozzáférésük este és éjjel.

A tanulmány a 19. század eleji London világítási adatait illetően korabeli szolgáltatói szerződésekből, jogi ügyek dokumentumaiból, az építészetben felhasznált korabeli műszaki rajzokból, hirdetési anyagokból és épülettervekből táplálkozott.

A római kor világítási viszonyaira a régészeti anyagból következtettek a kutatók, amely Pompeji és Herculaneum esetében a világ leggazdagabbjai közé számít, és meglehetősen közel áll a korabeli mindennapi állapotokhoz.

„A Vezúv kitörése azzal is járt, hogy az emberek ingóságaikat – köztük agyagból és bronzból készült lámpáikat – hátrahagyták. Ezek a régészeti feltárásokig ott maradtak. Innen tehát tudjuk, mennyi lámpa volt a háztartásokban, a templomokban, az éttermekben és a boltokban” – mondta Dr. Whiting.

Az este, otthon elérhető világításnak a kutatók szerint jelentős hatása lehetett az életminőségre. „Ha az emberek este, otthonuk biztonságában is végezhettek munkát, azzal plusz bevételhez juthattak” Dr. Whiting szerint. A kutatócsoport tanulmánya az Ecological Economics szaklapban jelent meg.

1. Minőség, mennyiség és adók
2. Kihatás az életminőségre

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2020

• Öltözködés és szépségápolás a császárkori Rómában
• Hét halálos divattrend
• Galgamácsa királyi vadászkastélya
• Divat a második világháborútól a rendszerváltásig
• Aki elhozta Párizst Budapestre
• A Mona Lisa titokzatos elrablása 
• Titokzatos óriáshordók Pest-Budán
• A darázsderék tündöklése és bukása
• Rubens fejedelmi falvédői