Pestis idején a feltámadó holtaktól is rettegtek a középkori németek
2020. szeptember 8. 15:58 Múlt-kor
Korábban
Szentekből számkivetettek
A kora és érett középkorban (körülbelül 950-től 1300-ig) az a kevés holttest, amelyet arccal lefelé temettek el, jellemzően a templomkert közepén, vagy akár a szent épületen belül került elhelyezésre.
Némelyüket ékszerekkel, finom kelmékkel és írószerekkel temették el, ami arra utal, hogy jobbára arisztokratákról és magas rangú klerikusokról van szó, akik az Isten előtti megalázkodás szimbólumaként választották e testhelyzetet.
Történelmi példa erre III. (Kis) Pipin frank király, Nagy Károly császár édesapja, aki a feljegyzések szerint saját apja vétkeiért való vezeklésül kérte, hogy arccal lefelé temessék el a párizsi Saint-Denis székesegyház bejárata előtt.
Louis-Félix Amiel: III. Pipin király (1837) (kép forrása: Wikimedia Commons)
A 14. század elejétől azonban egyre több ilyen temetkezés látszik Európában, ezek közül sok már a kijelölt temetők határain kívül. E váltás egybeesik az 1347-ben kezdődött nagy pestisjárvánnyal, a fekete halállal, amely emberek millióival végzett szerte a kontinensen az évszázad során.
„Valami megváltozik” – mondta Alterauge, aki jelenleg a Heidelbergi Egyetem doktorandusza. Ahogy a betegség elkezdte egyre gyorsabban ölni az embereket, a közösségek már nem tudtak lépést tartani vele, és az oszladozó holttestek látványa lassan a mindennapok ismerős, ám mindazonáltal felkavaró részévé vált.
A holttestek felpuffadtak, aminek következtében helyzetet váltottak, és gázokkal feltelt emésztőrendszerük nyugtalanító, váratlan hangokat keltett. A hús elsőre megmagyarázhatatlan alakzatokban indult oszlásnak, vagy száradt ki, azt az illúziót keltve, mintha a haj és a körmök a halál után tovább nőnének.
„Az oszladozó holttestek mozognak, csattogó hangokat adnak ki. Könnyen úgy tűnhet, mintha megenni próbálnák magukat, vagy halotti leplüket” – mondta Alterauge.
A látottak megmagyarázására a középkori németek könnyen átvehették a tőlük keletre már elterjedt elképzeléseket az élőhalottakról. „Nálunk hiányzik a vámpírok fogalma Németországban” – mondta az antropológus, „de a 14. század közepén megjelenik a mozgó holttestek gondolata.” E mítoszok valószínűleg a szláv folklórból kerültek át a németbe.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
- Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
- A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"
- Kiválasztották a Notre-Dame újjáépítéséhez szükséges első nyolc tölgyfát 13:02
- Kalapács alá kerül Winston Churchill monogrammal ellátott bársonypapucsa 11:52
- Eleinte február utolsó vasárnapján ünnepeltük a nőket 11:15
- Bethlen Gábor fejedelem török portai követének sírját találták meg Székelyföldön 10:26
- Majdnem csődbe vitte Zeppelin grófot a „repülő szivar” kifejlesztése 07:04
- Háza ablakából örökítette meg Niépce a világ első tartós fotóját tegnap
- Akasztott disznók, száműzött egerek – különleges állatperek a középkorból tegnap
- Nemcsak a magyar, hanem az osztrák sebesülteket is ápolta Kossuth Zsuzsa 1848-1849-ben tegnap
