Papagájexport zajlott a középkorban az Andokon át az Atacama-sivatagba
2021. március 31. 10:29 MTI
Az Andokon áthaladó lámakaravánokkal szállítottak egykor élő papagájokat az Atacama-sivatag oázisaiba, ahol nem csupán háziállatként tartották az egzotikus madarakat, hanem rendszeresen megkopasztották őket értékes tollaikért, haláluk után pedig gyakran mumifikálták őket.
Korábban
A papagájok és arák nem őshonosak az észak-chilei Atacama-sivatagban, a Föld legszárazabb sivatagjában, ám az archeológusok e madaraktól származó tollakat találtak különböző temetkezési helyszíneken, valamint mumifikált példányokat a régészeti lelőhelyeken - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
„Elképesztő az a tény, hogy a madarak élve átvészelték a csaknem 7000 méter magas Andokon át vezető utat” - mondta José M. Capriles, a Pennsylvaniai Állami Egyetem munkatársa. Hozzátette: „hatalmas füves pusztaságokon át, hideg időben és nehéz talajon kellett őket az Atacama-sivatagba szállítani, miközben gondoskodni kellett az életben maradásukról”.
A térségben talált papagájok és arák többségét, akár mumifikálták, akár nem, a helyi múzeumok őrzik. Capriles és kollégái csaknem három éven át tanulmányozták az észak-chilei múzeumi gyűjteményekben lévő példányokat.
A tanulmányozott maradványok többsége 1100 és 1450 közötti időből származik. Capriles szerint ez ugyan háborús időszak volt, de a kereskedelem virágzott, rendszeresen közlekedtek lámakaravánok a térségben.
A kutatók az Atacama-sivatag öt oázishelyszínéről származó 27 teljes vagy töredékes arakanga- (vörös ara vagy sárgavállú ara) és Amazona- (amazon-papagáj) maradványt elemeztek. Eredményeiket az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) publikálták.
A szakemberek szerint az élő madarakat néha több mint 500 kilométerrel arrébb fekvő területekről szállították lámakaravánokkal a sivatagi oázisokba.
A kutatók azt is megállapították, hogy a madarak ugyanazt ették, mint újdonsült gazdáik, ugyanakkor egy részüknek nehéz sors jutott. „A tollaik miatt kellettek, és amint felnőttek megkopasztották őket” - mondta Capriles.
A madarak egy részét mumifikálva, szélesre tárt csőrrel, kidugott nyelvvel találták meg. Néhány példánynak ki volt tárva a szárnya, mintha repülne. „Fogalmunk sincs, hogy miért mumifikálták őket így. Úgy tűnik, hogy a kloákájukon keresztül zsigerelték ki őket, ami segítette a konzerválásukat. Sok esetben textíliába, zsákokba tekerték a tetemeket” - mondta Capriles.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap