Paganini sosemvolt börtönévei
2023. október 15. 09:50 Bősze Ádám
1830 körül Párizsban élt a legtöbb virtuóz. Énekes és hangszeres művészek, akiknek nem volt más vágyuk, mint megcsillogtatni technikájukat és közönségük figyelmét felkelteni. A főúri szalonok kedvelt vendégei voltak ők, az újságok címoldalán szerepeltek, koncertvállalkozásaik rendre üzleti sikert hoztak. Ebből a tarka világból kevesek nevét jegyezte meg az utókor, akiknek híre viszont megmaradt, azok is többnyire későbbi megítélésük, zeneműveik kedvező fogadtatása miatt lettek örök életűek. Ilyen volt Frédéric Chopin, aki a legkevésbé sem szerette a feltűnést, a férfiideál Liszt Ferenc és az ördög hegedűse, Niccolò Paganini. Aligha tudjuk megállapítani, melyikük volt a nagyobb virtuóz. Hangfelvételt akkor még nem készítettek, a közönségre mért hatásukat így fölmérni lehetetlen. Viszont azt tudjuk, hogy kiről cikkeztek többet, melyikük „sztorija” volt a hatásosabb. Liszt és Chopin kelet-európai származása eleve egzotikumként hatott, ráadásul a magyar zongorista állítólag Beethovennel is találkozott, a bécsi mester felszentelő csókját is megkapta. Keleti eredet ide, felszentelő csók oda, Paganini történetével ez a két kiválóság aligha versenyezhetett. Róla már életében legendákat költöttek. Zenei értelemben is csodájára jártak az emberek, szent félelemmel tartózkodtak a közelében.
Korábban
Charles Hallé így emlékezett: „Egy soha el nem felejthető alkalommal, miután játszottam, majd hosszú hallgatásba merültünk, Paganini fölemelkedett és odament a hegedűtokjához. Aligha elképzelhető, mi ment végbe bennem, minden tagom reszketett s szívem úgy kalapált, mintha menten szét akarna repedni a mellemben.
Paganini kinyitotta a tokot, kivette a hegedűt, s óvatosan hangolni kezdte az ujjaival, a vonó nélkül. Izgalmam már-már tűrhetetlenné vált. Amikor megelégedett a hangolással, s én azt mondtam magamnak, gombóccal a torkomban, »Most, most veszi a vonót!«, ő óvatosan visszatette a hegedűt és becsukta a tokot. Hát így hallottam én Paganinit.”
Óriások kolosszusa
A mester őrizte a titkát, a zenekari próbákon a kadenciát, a szólista virtuóz közjátékát egész egyszerűen átugrotta, csak intett, hogy ez a rész eljátszottnak tekintendő. Így a szakmabeliek nem tudták ellesni a trükköket.
Lakosztályát hangszigeteltette, nehogy lefüleljék, hetente legföljebb két hangversenyt adott. Mindemellett nem élt túlságosan jámbor életet, és bőven akadt dolga a rendőrséggel. Amikor például Londonban koncertezett, egy Charlotte Watson nevű ifjú hölggyel akart elszökni, de lefülelték.
Az esetről újságcikkek jelentek meg, azt írták, nem elég, hogy Paganini emberrabló, de kéjenc is. Egész egyszerűen vonzotta a bulvársajtót, aminek persze minden zenetörténész örül, hiszen így képet kaphat napirendjéről, életmódjáról.
A játéka elementáris hatást keltett. Chopin, aki egyébként meglehetősen visszafogottan beszélt kollégái produkcióiról, a hegedüléséről csak annyit mondott, „abszolút tökély”, a „Fantasztikus szimfónia” szerzője, Hector Berlioz, aki komponált a mesternek egy versenyművet, úgy írt róla, mint egy regényhősről: „Egy hosszú hajzatú, szúrós szemű, különös és viharvert arcú ember, a lángész megszállottja, kolosszus az óriások között, akit eddig sohasem láttam, és aki első látásra mélységesen felkavart, egymagában megvárt a teremben, megállított útközben, hogy megszorítsa kezemet, izzó dicséretekkel halmozott el, amelyek lángra gyújtották szívemet és agyamat.”
A cikk teljes terjedelmében a Múlt-kor történelmi magazin 2023. őszi számában olvasható.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
- Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről tegnap
- Első nőként mászta meg a legmagasabb csúcsokat Tabei Dzsunko tegnap
- A közönség azt hitte, hogy Lincoln merénylőjének felbukkanása a darab része tegnap
- Rekord gyorsasággal osztották ki az első Oscar-díjakat tegnap