P. T. Barnum elefántjai hozták meg a New York-iak bizalmát a Brooklyn híd iránt
2023. május 24. 17:07 MTI
Száznegyven éve, 1883. május 24-én adták át a világ első acélkábeles függőhídját, a New York jelképévé vált Brooklyn hidat. A hidat egy Németországból bevándorolt építőmérnök, John Augustus Roebling tervezte, akinek családja számára a híd elkészülte egyszerre jelentett diadalt és tragédiát.
A híd nyugat felől nézve, 1899. (Wikimedia Commons / Flickr / Brooklyn Museum)
Korábban
Az East-folyó felett átívelő, Manhattant Brooklynnal összekötő hidat a Németországból bevándorolt építőmérnök, John Augustus Roebling tervezte, akinek családja számára a híd megépülte egyszerre jelentett tragédiát és diadalt. Roebling már elkészült a munkával, amikor 1869. július 6-án a kikötőben végzett mérések közben vasoszlopok összezúzták a lábfejét. A sérült lábujjakat amputálták, de a seb elfertőződött, és a mérnök három hét múlva meghalt.
John Augustus Roebling helyére 32 éves fia, Washington Roebling lépett, aki építészeti és hídépítés-technikai fejlesztésekkel egészítette ki az eredeti terveket.
Az ifjabb Roebling a következő évben a munkálatok irányítása közben keszonbetegséget kapott és részlegesen lebénult.
Az építkezés vezetését ezután felesége, a mérnöki tudományt és a hídépítést kitanuló Emily Warren Roebling vette át, aki tizenegy éven át közvetített sikeresen férje és a helyszínen dolgozó mérnökök között.
A híd építése 1870. január 3-án vette kezdetét. A hídpillérek betonozásakor a világon elsőként használtak túlnyomásos süllyesztőszekrényeket. A 3000 tonnás pneumatikus keszonokat 24 méter mélyen ágyazták be a manhattani, 13,5 méter mélyen a brooklyni oldalon.
John Augustus Roebling
A folyómeder aljára engedett keszonból nagy nyomású levegővel szorították ki a vizet, így az alapokat vízmentes területen ásták ki és betonozták le, a két hídpillér alapja 1872-re készült el. Akkoriban még nem végeztek aerodinamikai és szélcsatorna-vizsgálatokat, de az idősebb Roebling a biztonság kedvéért az általa szükségesnek tartottnál hatszor erősebbre méretezte a hídszerkezetet.
A híd végül csak négyszer lett erősebb a tervezettnél, mert – a gyártó hibájából – a megrendeltnél gyengébb minőségű kábeleket építettek be.
Roebling a hiányt utólag 250 átlósan húzott kábellel pótolta, amikről később kiderült, hogy statikailag szükségtelenek, de mivel még jobban kiemelik a híd szépségét, megtartották őket.
A világ első acélkábeles és akkor leghosszabb függőhídját több mint 13 évi munka után, 1883. május 24-én adták át.
Az ünnepélyes avatáson ágyúk díszlövése közepette Chester A. Arthur amerikai elnök és a New York-i polgármester társaságában Emily Warren Roebling kelt át elsőként egy lóvontatta kocsiban; a vendégeket a túlparton az akkor még önálló Brooklyn polgármestere köszöntötte.
Washington Roebling
Az első napon összesen 1800 jármű és több mint 150 ezer gyalogos kelt át a két város között egyedüli szárazföldi összeköttetést biztosító hídon. Az ágyához kötött Roebling főmérnök a nagy napon fogadást adott otthonában, ahol felkereste és kezet rázott vele maga az elnök is.
Az avatás után hat nappal az áthaladó gyalogosok között rémhírként terjedt el, hogy a híd leszakad, a kitört pánikban 12 embert tapostak halálra. Az egyszerre csodált és félt híd iránti bizalmat a mutatványos és cirkuszigazgató P. T. Barnum állította helyre, amikor egy évvel később, 1884. május 17-én a héttonnás sztárelefánt, Jumbo vezette 21 tagú elefántcsapatával átparádézott rajta.
A híd felépítése 15,5 millió (akkori) dollárba került és 27 emberéletet követelt. Teljes hossza 1825, a pillérek közötti legnagyobb fesztávolsága 486,3, szélessége 26, magassága 84,3 méter. A hídpillérek mészkőből, gránitból és jó minőségű, természetes rosendale-i cementből készültek, neogótikus íveik a tervező németországi szülővárosa, Mühlhausen Divi Blasii templomának gótikus architektúráját idézik.
Emily Warren Roebling
Építésekor New York és Brooklyn hídként is emlegették, 1915-ben kapta hivatalosan a Brooklyn híd nevet.
Jelenleg hat sávon személyautók, a középső megemelt útvonalon gyalogosok és kerékpárosok közlekedhetnek rajta, 1944-ig magasvasúti, 1950-ig villamossal való átkelést is biztosított.
A mintegy száz filmben, musicalben, színdarabban szereplő hídmatuzsálemet gyengének minősítette a 2007-es minneapolisi autópályahíd-omlás után elrendelt általános állapotfelmérés.
A műemlékhíd felújítását 2010-ben kezdték el, az 508 millió dollárra becsült rekonstrukció 2016-ban 811 millió dolláros költséggel fejeződött be. 2021-ben a városvezetés az új közlekedési igényeknek eleget téve kétirányú, védett kerékpárutat alakított ki a Manhattan felé vezető oldal bal szélső járműsávjának helyén.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Városliget
- Magyarország állatvilágát bemutató szabadtéri fotókiállítás nyílt a Városligetben
- Nagyon hamar a biciklisek népszerű célpontjává vált a Városliget
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben
- A legválságosabb időket is átvészelték a Városligetben megtartott árumintavásárok
- Tengernyi programot kínál a gyermekes családoknak is a Szent István Nap
- Sokáig maradt a Városligetbe látogató gyerekek kedvence az olasz bohóc cirkusza
- A madarak számára is kellemes környezetet biztosítottak a régi Városliget tavai
- A legendás Zeppelin léghajó útját is megörökítették a Városliget fölött
- Sió tündér legendáját is elhozták a Városligetbe a millenniumi ünnepségek
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére 20:20
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán 18:05
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap