Őrült befektetésből változott néhány év alatt aranybányává „Seward jégszekrénye”, Alaszka

Az Alaszka eladásáról szóló szerződés aláírása 1867. március 30-án

Ha 1867-ben közvélemény-kutatást tartottak volna az amerikaiak között arról, hogy kit tartanak polgártársaik közül a legőrültebbnek, William H. Seward külügyminiszter valószínűleg nagy fölénnyel nyert volna.

A politikus ugyanis a II. Sándor orosz cár képviseletében fellépő Eduard de Stoeckl társaságában 1867. március 30-án írta alá azt a szerződést, amelynek értelmében az Egyesült Államok 7,2 millió dollárért megvásárolta Alaszkát Oroszországtól.

A híres 7,2 millió dolláros csekk, amellyel az Egyesült Államok – mint utólag kiderült – óriási üzletet kötött

Az oroszok október 18-án az alaszkai Sitka városában egy katonai parádé keretein belül hivatalosan is átadták a hatalmas területet az új tulajdonosának. Bár az újságírók többsége megvédte az üzletet, a közvélemény jelentős része értetlenül állt a hatalmas jégmező megvásárlása előtt.

Alaszkát az elnöknek kedveskedve sokan „Andrew Johnson jegesmedvekertjének”, míg mások „Seward őrültségének” vagy „Seward jégszekrényének” nevezték, álláspontjuk azonban néhány évtizeddel később gyökeresen megváltozott.

William H. Seward

Az amerikai kormány már 1859-ben ajánlatot tett az őslakosok mellett javarészt misszionáriusok és szőrmekereskedők által lakott Alaszka megvételére. Az orosz kormány ekkor még elutasítóan válaszolt, az amerikai polgárháború miatt pedig átmenetileg háttérbe szorult a kérdés.

A krími háborúban elszenvedett vereség után nehéz anyagi helyzetbe kerülő birodalom vezetői azonban már hajlottak a terület eladására. A birodalom egy újabb, britek elleni háborúval számolt, és felmérte, hogy aligha tudná megvédeni a távoli Alaszkát a támadásoktól, vagyis akár ellenérték nélkül is elveszíthetnék a területet.

Utólag elmondható, hogy az oroszok a világ legrosszabb üzletét kötötték meg azzal, hogy nagyjából 2 cent/hold áron eladták a területet. 1896-ban ugyanis a Klondike folyó egyik mellékágánál aranyat találtak.

Karikatúra „Seward jégszekrényének” megvásárlásáról – a vélemények néhány évvel később gyökeresen megváltoztak

A történelem utolsó, 1899-ig tartó aranyláza során mintegy 30 ezer kincsvadász érkezett a vidékre, azonban csak 4 ezer kalandornak sikerült valóban aranyra lelni. Alaszkát ezután már senki sem tartotta értéktelennek.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek