Országegyesítéstől nemzetegyesítésig – a Trianon-emlékművek szimbólumváltozásai
2021. június 4. 14:38 Molnár Zsolt
Száz éve, 1921 januárjában állították fel a trianoni országcsonkításnak emléket állító Szabadság téri irredenta szobrokat, amelyeket az 1945 utáni rendszer az elsők között pusztított el. Trianont – máig ható, súlyos következményei miatt – az emberek lelkéből azonban nem lehetett eltüntetni. A feldolgozatlan trauma a rendszerváltozás éveiben ismét előtört, s napjainkra a Trianon-emlékezet szinte „reneszánszát” éli, amelynek látványos formáját adják a témához kapcsolódó emlékművek. Az alábbiakban a békediktátumra emlékeztető köztéri alkotások szimbolikájának a megismertetésére, áttekintésére vállalkozunk. Néhány emlékmű elemzésén keresztül – korabeli és mai fotók, leírások alapján – megmutatjuk, milyen képi formákkal járultak hozzá az elmúlt száz évben a Trianon-trauma feldolgozásához a szobrászok, a kő- és fafaragó művészek, a tájépítészek – s a nekik megbízást adó országos vagy helyi közösségek.
Korábban
Az ezeréves Magyarország mint irredenta szimbólum
Az ezeréves vagy más néven történelmi Magyarország kifejezés az 1896-os millenniumi ünnepségek idején jelent meg, napjainkban Magyarország 1867-től 1918-ig fennálló földrajzi kiterjedését értjük rajta. Az 1920-as tragédia után, az akkori jelenben gyökerező, alapvetően sérelmekből és veszteségekből táplálkozó „kis nemzet vagyunk, de nem hagyjuk magunkat legyőzni” tudata mellett a nemzeti tematika fenntartotta a megelőző időszak közepes nagyságú nemzetének tudatát és az egykori Magyarország nagyságának emlékét. Az ezeréves Magyarország – az irredenta kultusz elemeként – így vált a mindennapi szóhasználat részévé, egyben a trianoni igazságtalanság legfontosabb jelképévé. Trianon-emlékműveink legnagyobb része napjainkig tükrözi ezt a szimbolikát. Széles körű alkalmazása a közérthetőségével magyarázható, és annak köszönhető, hogy könnyen vizualizálható.
Minden bizonnyal az elsők között jelent meg ez a motívum a már említett Szabadság téri emlékműnél, hiszen a szoborcsoport előtt egy hatalmas, kör alakú „irredenta virágágyás” állt. A régi képeslapokon és filmfelvételeken megfigyelhető, hogy a különféle színű virágok és a fehér kavicságy a régi és az új országot, a folyókat és a „Magyar hiszekegy” sorait mintázta. Ez a különleges megoldás mintaként szolgált a két világháború közötti emlékműállításoknál, hiszen számos vidéki országzászló és egyéb köztéri irredenta alkotás környezetének tájépítészeti kialakításánál megjelent a történelmi Magyarország kontúrja – benne a megcsonkított trianoni Magyarországgal.
Az 1990 után újjáéledő Trianon-kultuszt idéző emlékművek mintegy másfél-két évtizedig –immár anakronisztikus módon – szintén a területvesztés fájdalmas emlékét, a területi integritás sérelmét idézik. Jó példa erre a Pest megyei Kosd millenniumi emlékműve, amely egy terméskőből épített hármas halom, a csúcsán kettős kereszttel. „Elöl a megcsonkított Nagy-Magyarország mozaikképe látható a »Megfogyva bár, de törve nem« felirattal övezve. Az emlékparkban egy irányjelző oszlop is található, amelyen nyilak mutatják, hogy az emlékműtől milyen irányba és hány kilométerre találhatók az elveszített fontosabb magyar városok.” – idézi Boros Géza művészettörténész az ezredforduló után megjelent tanulmányában.
Trianont mint nemzetgyilkosságot idézi személetes módon a Békés megyei Sarkadon 2010-ben, a 90. évforduló alkalmából felállított Nagymagyarország-emlékmű. Az apró mészkődarabokból kirakott történelmi Magyarországra bronzból készült plakettként helyezték a jelenlegi, trianoni országot. Az alkotás közepébe – amely Magyarország szívét szimbolizálja – egy gyilkos tőrt döftek.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2022
- Lacikonyhák és társaik
- A gumigyártás és árnyoldalai
- A spanyol polgárháború külföldi önkéntesei
- A szabin nők közbelépése
- Hét híres fal
- Fugger Mária, a Pálffy család nagyasszonya
- Lajos Ágost és Marie Antoinette egybekelése
- A zalaújvári Festetics-kastély
- Horthy István és Edelsheim Gyulai Ilona esküvője
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap
