Országegyesítéstől nemzetegyesítésig – a Trianon-emlékművek szimbólumváltozásai
2021. június 4. 14:38 Molnár Zsolt
Száz éve, 1921 januárjában állították fel a trianoni országcsonkításnak emléket állító Szabadság téri irredenta szobrokat, amelyeket az 1945 utáni rendszer az elsők között pusztított el. Trianont – máig ható, súlyos következményei miatt – az emberek lelkéből azonban nem lehetett eltüntetni. A feldolgozatlan trauma a rendszerváltozás éveiben ismét előtört, s napjainkra a Trianon-emlékezet szinte „reneszánszát” éli, amelynek látványos formáját adják a témához kapcsolódó emlékművek. Az alábbiakban a békediktátumra emlékeztető köztéri alkotások szimbolikájának a megismertetésére, áttekintésére vállalkozunk. Néhány emlékmű elemzésén keresztül – korabeli és mai fotók, leírások alapján – megmutatjuk, milyen képi formákkal járultak hozzá az elmúlt száz évben a Trianon-trauma feldolgozásához a szobrászok, a kő- és fafaragó művészek, a tájépítészek – s a nekik megbízást adó országos vagy helyi közösségek.
Korábban
Az ezeréves Magyarország mint irredenta szimbólum
Az ezeréves vagy más néven történelmi Magyarország kifejezés az 1896-os millenniumi ünnepségek idején jelent meg, napjainkban Magyarország 1867-től 1918-ig fennálló földrajzi kiterjedését értjük rajta. Az 1920-as tragédia után, az akkori jelenben gyökerező, alapvetően sérelmekből és veszteségekből táplálkozó „kis nemzet vagyunk, de nem hagyjuk magunkat legyőzni” tudata mellett a nemzeti tematika fenntartotta a megelőző időszak közepes nagyságú nemzetének tudatát és az egykori Magyarország nagyságának emlékét. Az ezeréves Magyarország – az irredenta kultusz elemeként – így vált a mindennapi szóhasználat részévé, egyben a trianoni igazságtalanság legfontosabb jelképévé. Trianon-emlékműveink legnagyobb része napjainkig tükrözi ezt a szimbolikát. Széles körű alkalmazása a közérthetőségével magyarázható, és annak köszönhető, hogy könnyen vizualizálható.
Minden bizonnyal az elsők között jelent meg ez a motívum a már említett Szabadság téri emlékműnél, hiszen a szoborcsoport előtt egy hatalmas, kör alakú „irredenta virágágyás” állt. A régi képeslapokon és filmfelvételeken megfigyelhető, hogy a különféle színű virágok és a fehér kavicságy a régi és az új országot, a folyókat és a „Magyar hiszekegy” sorait mintázta. Ez a különleges megoldás mintaként szolgált a két világháború közötti emlékműállításoknál, hiszen számos vidéki országzászló és egyéb köztéri irredenta alkotás környezetének tájépítészeti kialakításánál megjelent a történelmi Magyarország kontúrja – benne a megcsonkított trianoni Magyarországgal.
Az 1990 után újjáéledő Trianon-kultuszt idéző emlékművek mintegy másfél-két évtizedig –immár anakronisztikus módon – szintén a területvesztés fájdalmas emlékét, a területi integritás sérelmét idézik. Jó példa erre a Pest megyei Kosd millenniumi emlékműve, amely egy terméskőből épített hármas halom, a csúcsán kettős kereszttel. „Elöl a megcsonkított Nagy-Magyarország mozaikképe látható a »Megfogyva bár, de törve nem« felirattal övezve. Az emlékparkban egy irányjelző oszlop is található, amelyen nyilak mutatják, hogy az emlékműtől milyen irányba és hány kilométerre találhatók az elveszített fontosabb magyar városok.” – idézi Boros Géza művészettörténész az ezredforduló után megjelent tanulmányában.
Trianont mint nemzetgyilkosságot idézi személetes módon a Békés megyei Sarkadon 2010-ben, a 90. évforduló alkalmából felállított Nagymagyarország-emlékmű. Az apró mészkődarabokból kirakott történelmi Magyarországra bronzból készült plakettként helyezték a jelenlegi, trianoni országot. Az alkotás közepébe – amely Magyarország szívét szimbolizálja – egy gyilkos tőrt döftek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Biblia
- Március 18-án teremtette Isten a világot a középkori emberek szerint
- Krisztus megkeresztelésének emlékét őrzik a vízkereszti hagyományok
- Pontos számítások helyett a hagyomány határozza meg Jézus születésének napját
- Néhány perc alatt, rekordáron elkelt a legkorábbi ismert héber Biblia
- A világ legrégebbi ismert Bibliáját állítják ki Tel-Avivban
- A középkorban pontosan kiszámolták a teremtés kezdetének dátumát is
- Mit csinált Krisztus Márta és Mária házában?
- Jézus Krisztus három megjelenését ünnepli a kereszténység vízkeresztkor
- Számos módszerrel igyekeztek kiszámolni Jézus születésének valódi időpontját
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt tegnap