Országa „kifehérítése” miatt fogadott volna be 100 ezer zsidót Dominika véres diktátora

Mario Vargas Llosa A Kecske ünnepe című regényében szereplő jelenet ugyan a fent idézett formában vélhetően nem történt meg, ám remekül érzékelteti a megaláztatást, amelyet a Dominikai Köztársaság diktátora, Rafael Leónidas Trujillo Molina minisztereinek gyakorta el kellett szenvedniük. Merthogy a Vezér (El Jefe) időről időre valóban szexuális kapcsolatba lépett magas rangú dominikai politikusok feleségeivel. Erre nem pusztán közmondásos nőéhsége késztette: így tesztelte miniszterei hűségét.

„Isten a mennyben, Trujillo a Földön”

Latin-Amerika a puccsok hazája és Dominika korai történelme szintén nem a politikai stabilitásról szólt: 1844 és 1930 között félszázszor változott az elnök személye. Ám ekkor színre lépett az előbb az amerikai tengerészgyalogság által kiképzett férfiakból álló dominikai rendőrség, később pedig az abból létrehozott hadsereg élére került Rafael Trujillo, aki latin-amerikai mércével mérve példátlanul hosszú ideig, 31 éven át maradt hatalmon.

Miután riválisait sorra félreállította, az anyai ágon részben haiti származását, vagyis színes bőrű őseit szégyellő, arcát gyakran púderező Trujillo hozzáfogott álma, a „fehér Dominika” megteremtésébe. Ennek jegyében 1937 októberének első napjaiban a parancsára a két ország határterületén, a becslések szerint mintegy 10–20 ezer haiti állampolgárt mészároltak le bozótkésekkel.

A tisztaság- és rendmániás Trujillót paradox módon „fajbiológiai” megfontolás, Dominika „kifehérítésének” szándéka vezette akkor is, amikor a következő évben Roosevelt amerikai elnök által összehívott éviani konferencián felajánlotta mintegy 100 ezer zsidó befogadását, igaz, végül csak mintegy 800 menekült érkezett Sosúa városába. A diktátor 1956-ban is aktívnak mutatkozott. A magyar forradalom és szabadságharc leverését követően 20 ezer menekült befogadását vállalta. A végeredmény az 1938-ashoz hasonló volt: mindössze 580 magyar érkezett Dominikába.

Az új, Trujillo vezette Dominika mítoszának megteremtéséhez elengedhetetlen volt a minél szélesebb körű személyi kultusz kiépítése. A főváros nevét Santo Domingóról Trujillovárosra változtatták, a templomok falára az „Isten a mennyben, Trujillo a Földön” felirat került, amelynek sorrendjét idővel megcserélték. Minden dominikai rendszámtáblán ott virított a „Viva Trujillo” felirat, és ezrek függesztettek ki „E ház népét Trujillo vezérli” feliratú táblácskákat otthonukba. 

Czókos Gergő teljes cikkét a Múlt-kor tavaszi számában olvashatják

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Az ókori Athén
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Milyen lehetett evezni egy ókori görög hadihajón?
• A varázsitaloktól a tömegpusztító fegyverekig: hat kevéssé ismert tény az ókori görögökről
• A külóni vérbűnhöz is köze lehet az Athénban feltárt rejtélyes tömegsírnak
• Korsóban eltemetett gyermekek, hátrabilincselt kezű csontvázak – az ókori Athén titkai
• Erósz játszmái – házasélet és szexualitás az ókori Görögországban
• Több millió ezüstérmét tárolhattak a Parthenón tetőterében
• Az ebola már az ókori Athénban is felütötte a fejét?
• George Clooney felesége segíti Athént az Elgin-márványok ügyében
• A bódult Periklész ihatott az Athénban talált kupából