„Ölünk. Gyilkolunk” – magyar írók az első világháború frontjain
2022. február 20. 09:55 Réger Ádám
Korábban
„Két rész honfibú, kurucsavas széndihonvágy”
Tersánszky J. Jenő regényekben (Viszontlátásra, drága; Rekőttes) és novellákban idézte meg az első világháborút, amelyet tulajdonképpen végigszolgált, egy ideig fogságban is volt. Elbeszéléseiben gyakran szembesülhetünk komikus jellemekkel, helyzetekkel. Egyik remek novellája Az utolsó kívánság…, amelyben egy medikus az elbeszélő, aki egy segélyhelyen a sebesültek között felismeri régi diáktársát, barátját, aki szinte már halálán volt. („Nem vért, de fagytól rohadt tagokat láttam százával, lábakat, amikről a bakanccsal a húst is lehúztuk, csontig.”)
A haldokló utolsó kívánsága egy cigaretta volt, amelyet minden igyekezetével próbált megtagadni a medikus tőle, végül nagy huzavona és folytonos kérlelés után („Nem fáj semmim. Adj egy cigarettát, kérlek, ha egyszer kérded: mit akarok. Nem fáj semmim, értsd meg”) irgalmassági cselekedetként mégis engedett a régi barátnak.
A várt hatás nem maradt el, a beteg vért köpve ismét eszméletét vesztette… A segélyhely ürítésekor, a betegek továbbszállításakor ismét magához térve makacskodott, hogy őt is szállítsák tovább: „Nekem van végem? Van az öreganyátoknak. Pakoljatok fel azonnal.”
A medikus óvta volna a kegyetlen úttól („De itt megint a cigarettaeset mása következett. Menni, menni, menni akart azonnal! […] Szemrehányásai, türelmetlensége, őrjöngése inkább lázra vallott, ahogy még feljelentéssel is fenyegetett”), így aztán beletörődve, mint halottól búcsúzni szokás tették fel a szekérre.
Tíz hónap elteltével a medikus szabadságán mintha kísértetet látott volna, úgy találkozott a pesti körúton barátjával, aki – miközben cigarettával kínálta őt – azt mondta: „– Bocsáss meg (…), hogy gorombáskodtam veled, de mit szamárkodtatok!”
Amellett, hogy a korabeli írók és költők rendszeresen választottak háborús témákat műveikhez – ki testközelből származó tapasztalatai révén, ki a hátország mindennapi küzdelmeit átélve –, érdekes jellemzője a háborús irodalomnak az önmagára való folyamatos visszautalás is: háborús irodalmi antológiákat jelentettek meg, esszék sora szólt a háborúval kapcsolatos szépirodalomról, sőt még paródiák is születtek ezekről a művekről.
Karinthy Frigyes 1917-ben Így láttátok ti címmel jelentette meg paródiagyűjteményét, amelyben a háborús hisztéria különböző megjelenési formáit figurázta ki, alapvetően háborúellenes célzattal. Írt paródiát például Molnár Ferenc haditudósításairól, Gyóni Géza hazafias hangvételű költeményeiről vagy Balázs Béla meditatív hangulatú háborús naplójáról is.
Karikatúrái közül álljanak itt példaként Gyóni Gézáról írt sorai: „Esztétikai doktorok által kémiailag elemezve lett, s a következő alkatrészek találva lettek, úgymint H2K (két rész honfibú, kurucsavas széndihonvágy), M3HB (magyarvirtussav, három rész odaseneki örökrész), P2N (kettedpetőfi hősdialin) BH.”
Talán meglepőnek tűnhet, hogy a háború vérzivatara idején paródiát is kiadtak a háborús irodalomról. Az írói szerepvállalás mikéntjére a korszak alkotói is kerestek válaszokat; tulajdonképpen a fentebb idézett Molnár-szövegben is találkozhattunk ezzel a problémával: „Ha ez az ösztön [ti. az írniakarás] nem volna ellenállhatatlan, gyalázatos hiúság volna a ceruzával erőszakoskodni, mikor más a vérét folyatja.”
Juhász Gyula Véres ősz című, 1914-es versében saját költészetének „értelmetlenségét” nagyon szép képekben láttatja: „Szavak pompája, gyémánt és arany, / Én gazdagságom, ó, be oda van! / Vér és tűz büszke bíbor tengerén / Papírhajómmal mit keressek én?” Az 1918-as Salve című költeményében pedig jelzi, hogy a mozsárzúgás közepette „csöndes fájón dúdol csak a költő”.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap