2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
ITT támogathatsz bennünket

Nyúlüregeken keresztül menekültek meg az Oradour-sur-Glane-i pokol túlélői

2020. június 10. 16:59 Múlt-kor

A holttestek alatt feküdt, kővé dermedve a félelemtől. Tudatában volt annak, hogy hamarosan elő kell bújnia a hullakupac alól, ha nem akar elevenen együtt megégni a már élettelen, szerencsétlen sorsú falubeliekkel. „A bal karom és a hajam már megégett. Iszonyú fájdalmaim voltak, nem volt más választásom, el kellett hagynom a pajtát.” Így idézte fel az álmos kis francia faluban, Oradour-sur-Glane-ban, a nácik által 1944. június 10-én elkövetett tömegmészárlás apokaliptikus pillanatait a hat túlélő egyike, Robert Hébras.

Oradour-sur-Glane

A „Das Reich” SS páncéloshadosztály részét képező, Der Führer páncélgránátos ezred katonái egy napsütéses vasárnap délután érkeztek a közép-franciaországi településre, ahol elkezdték a gyanútlan emberek összegyűjtését.

A nőket és a gyerekeket a templomba, a férfiakat pajtákba terelték, majd átvizsgálták a falut, de sem fegyverek, sem lőszereket nem találtak.

Az eredménytelen razzia nem mentette meg lakókat, ugyanis az SS-egység parancsot kapott a település és az ott élők likvidálására, megtorlásként a francia ellenállók által a térségben állomásozó „Das Reich” páncéloshadosztály egységei ellen elkövetett támadásokra.

A páncélos hadosztály harcedzett férfiakból állt, akiknek lelkét rég kérgesre edzette a keleti-fronton végrehajtott számtalan, partizánok ellen indított megtorló akció. A megszállók lelkiállapotára a szövetségesek pár héttel korábbi, sikeres normandiai partraszállása sem tett túl jó hatást; a Franciaországban állomásozó németek egyre inkább azt érezhették, hogy a nyakuk körül egyre feszesebben szorul a képzeletbeli hurok.

A pajtákba beterelt férfiakat az SS-katonák legéppuskázták, és miután átvizsgálták a halmokban heverő embereket, és agyonlőtték a vérben fekvő, vonagló sebesülteket, a holttesteket az épületekkel együtt felgyújtották.

Hébras és másik négy túlélő a pajta tövében felfedezett nyúlüregeken keresztül távozott a lángoló pokolból. Miután kiásták magukat, újabb megpróbáltatással kellett szembenézniük; mészárosaik ugyanis kiszúrták a gomolygó füstben menekülőket és utánuk lőttek.

Bár súlyos sérüléseket szenvedtek, csodával határos módon túlélték ezt az incidenst is. A pajták után a templom következett. Az SS gyújtóbombával borította lángba a szentélyt és mindenkit, aki menekülni próbált a lángoló épületből, kegyetlenül legéppuskázott.

Az SS-különítmény pár óra alatt végezte el azt a mészáros munkát, amelyben 247 nő, 205 gyermek és 190 férfi lelte halálát. Az embertelen, gépies kegyetlenséggel végrehajtott vérontás maradványai, a nácik által elkövetett atrocitások véres mementójaként a mai napig ott állnak, ugyanis Charles de Gaulle, Franciaország akkori vezetője nem engedte elbontani az üszkös romokat, így állítva örök emléket a vérfürdő áldozatainak.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár