Növényi olajokkal tartósíthatták az ókori kelták kedvelt zsákmányukat, a levágott fejeket

Kép forrása: Pinterest

Egy új tanulmány szerint a vaskori kelták növényi olajjal tartósították megölt ellenségeik levágott fejét, hogy azokat közszemlére tehessék. Az ókori írások gyakran említik a kelták azon szokását, hogy trófeaként bánnak ellenségeik fejével, arról azonban eddig nem rendelkezett információval a tudomány, hogy milyen módon akadályozták meg a testrészek oszlását.

A kutatásban felhasznált néhány koponyadarab (kép forrása: Daily Mail)

A Journal of Archaeological Science című tudományos lapban közölt tanulmány szerzői szerint „a közösség és harcosainak bátorságát és erejét” mutatták a levágott fejek. A dél-franciaországi Montpellieri Paul-Valéry Egyetem kutatói a közeli Le Cailarban előkerült nagy mennyiségű ókori koponyát vizsgáltak meg. Le Cailar egy körülbelül 2500 éve lakott terület a Rhône folyó partján. Egy jelenleg beépítetlen területen található ókori település feltárása közben kerültek elő a Kr. e. 3. századra datálható fegyverek és koponyák, amelyek vélhetően együtt voltak kiállítva a kelta faluban, egészen annak Kr. e. 200 körüli megszűnéséig.

Kelta auxiliárius (római szolgálatban lévő harcos) egy dák harcos levágott fejét tartja szájában Traianus oszlopán (kép forrása: garethharney.wordpress.com)

„Számos koponya bírt vágásnyomokkal, nem csupán a lefejezésből eredően, de azáltal is, ahogy a fejeket előkészítették a kiállításra – eltávolították a nyakcsigolyákat és az öreglyukat, aztán eltávolítsák az agyat, és kihúzzák a nyelvet, vagy legalábbis kikaparják az állkapocs alatti izmokat” – írta a csapat. Megjegyzik továbbá, hogy a fejek és fegyverek a fallal körülvett falu központjában voltak, azaz rendeltetésük az lehetett, hogy a falu lakói lássák őket, nem pedig az, hogy a kívülről érkező idegeneket rettentsék el. Az ókori források is azt említik, hogy az ellenségek levágott fejeit az azokat megölő harcosok helyezték ki házaik elé.

Kép forrása: Smithsonian Magazine

A kutatók a koponyák több apró részét porrá zúzták, hogy laboratóriumi körülmények között vizsgálhassák őket. A kémiai vizsgálat során arra jutottak, a fejeket – vagy legalábbis némelyiküket – cédrusolajba, vagy valamely helyben őshonos fenyőféle olajába márthatták tartósítás céljából. A legvalószínűbb eset az, hogy a folyamatot időről időre megismételték, hogy a fejek megőrizzék állapotukat, ezáltal az olajok még évezredekkel később is kimutathatók a fejekből megmaradt koponyákban.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6 368 ft 4 776 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 6 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Ókor

• Feltárul a Caesar-gyilkosság helyszíne Rómában
• Bronz- és Árpád-kori leletek kerültek elő Bajánál
• Az önmagába beleszerető, mitikus Narkisszosz ősi freskójára bukkantak Pompejiben
• Két bikakoponya mellett nyugodott a tizenéves egyiptomi lány
• Szent Bálint, aki a börtönben visszaadta a foglár vak lányának látását
• A túlvilágra vezető út minden kihívására szolgált megoldással az egyiptomi Halottak Könyve
• Ptolemaida-kori hajógyárat fedeztek fel Egyiptomban
• Jobb, pontosabb formában restaurálják a Louvre egyiptomi síremlékét
• Miért rajongtak az emberek több ezer éven át a zsírfarkú juhokért?