A vörösterror 133 napja

Nők és gyermekek maradványai is előkerültek a Mexikóban feltárt azték koponyafalból

2017. július 4. 10:43 MTI

A szakemberek szerint a most feltárt koponyák a Huey Tzompantli részét képezhették: ez a masszív koponyafal megrémítette a spanyol hódítókat, amikor azok Hernán Cortes vezetésével elfoglalták a területet, és az építményt a korabeli beszámolókban is megemlítik.

Azték koponyafal

Emberi koponyákból emelt tornyot fedeztek fel a régészek Mexikóváros központja alatt: a lelet új megvilágításba helyezi az azték birodalom emberáldozati kultúráját, mivel az építményt alkotó több száz koponya között gyermekek és nők maradványait is felfedezték. A mészbe és több ezer csontmaradványba ágyazott 676 koponyára az egykori azték főváros, Tenochtitlán egyik főtemploma, a Templo Mayor ásatási terület szomszédságában találtak rá.

A modern Mexikóvárost Tenochtitlán maradványaira építették. A történészek szerint a spanyol konkvisztádorok megérkezése előtt a közép-amerikai kultúrák egy részénél bevett szokás volt, hogy koponyafalat - az aztékok ma is élő nyelvén tzompantlit -, emeltek a rivális királyságokból származó, feláldozott harcosok kifehérített koponyáinak bemutatására.

A szakemberek szerint a most feltárt koponyák a Huey Tzompantli részét képezhették: ez a masszív koponyafal megrémítette a spanyol hódítókat, amikor azok Hernán Cortes vezetésével elfoglalták a területet, és az építményt a korabeli beszámolókban is megemlítik.

Az egykori Tenochtitlán területén 2015-ben kezdett ásatások azonban új kérdéseket vetnek fel a koponyafalakról. A leleteket tanulmányozó Rodrigo Bolanos szerint kollégáival arra számítottak, hogy kizárólag férfiak, pontosabban csak fiatal férfiak koponyáira fognak bukkanni, hiszen ők voltak a harcosok. A nők és gyermekek maradványainak felfedezése meglepte a kutatókat. „Olyasmit találtunk, amiről nincsenek feljegyzések, ez valami teljesen új, egy eddig ismeretlen fejezet a Huey Tzompantli történetében” – mondta a szakember.

Az ásatást végző egyik régész, Raul Barrera szerint a koponyákat azután rendezhették toronyalakba, hogy először kiállították őket a koponyafalon. A nagyjából hat méter átmérőjű torony hajdanán a Nap, a háború és az emberáldozat azték istenének szentelt kápolna sarkában állt. A torony alját még nem ásták ki a régészek.

Barrera szerint semmi kétség afelől, hogy a torony egyike azon emberi koponyákból emelt építményeknek, amelyekről Andres de Tapia, a Cortest kísérő egyik spanyol katona is említést tett feljegyzéseiben. A régész szerint az ásatások előrehaladtával még több koponya fog a felszínre kerülni.

A harcias és mélyen vallásos aztékok virágzó birodalmat hoztak létre, amely fénykorában a Mexikói-öböltől egészen a Csendes-óceánig terjedt az 1519-1521-es spanyol hódítást megelőzően.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!