2020. ősz: Hiúságunk története
ITT támogathatsz bennünket

Nem volt más választása a megadáson kívül Görgei utánpótlás nélkül maradt honvédseregének

2020. augusztus 13. 13:52 Múlt-kor

171 éve, 1849. augusztus 13-án Arad megyében, a világosi vár alatti szőlősi mezőn az utolsó ütőképes magyar haderő, a teljhatalommal felruházott Görgey Artúr vezette feldunai magyar hadsereg megadta magát Rüdiger orosz lovassági tábornoknak, ezzel elbukott a szabadságharc a túlerővel szemben.

világosi fegyverletétel
A fegyverletétel egy korabeli metszeten (kép forrása: Wikimedia Commons)

Az orosz sereg vezetője már 1849 júliusának közepén felszólította Görgeit, hogy közölje feltételeit, amelyek mellett hajlandó véget vetni az egyenlőtlen küzdelemnek. Görgei az orosz küldötteket a magyar kormányhoz utasította, amely válaszában ismertette az ország sérelmeit, feltételül szabta az 1848-as alkotmány szavatolását, s ezen az alapon szövetséget ajánlott az oroszoknak.

Paszkevics, akinek I. Miklós cár minden politikai tárgyalást megtiltott, a küldötteket nem fogadta, s annyit üzent Görgeinek, hogy ha fegyverletételről kíván tárgyalni, forduljon uralkodójának megbízottjához.

A kormány augusztus 10-én Görgei javaslatára még egy utolsó, elkeseredett lépésre szánta el magát: elhatározta, hogy felajánlja a koronát egy orosz nagyhercegnek. Kossuth és Görgei aznapi, utolsó találkozóján a tábornok közölte: ha Temesvárnál a magyarok győznek, egyesíti a sereget és megtámadja az osztrákokat, vereség esetén leteszi a fegyvert.

Másnap, miután ismertté vált, hogy a honvédsereg döntő vereséget szenvedett, Görgei közölte, hogy a fegyverletételhez politikai és katonai teljhatalomra lesz szüksége. Némi alkudozás után Kossuth és a kormány - Szemere Bertalan miniszterelnök kivételével - lemondott, s a teljhatalmat a tábornokra ruházta át.

Időközben a túlerővel szemben reménytelen helyzetbe került a feldunai hadsereg (29 889 fő, 9839 lóval, 144 löveggel): utánpótlásuk gyakorlatilag megszűnt, a gyalogságnak puskánként mindössze másfél lőszere maradt. Görgei Magyarország teljhatalmú vezetőjeként ebben a helyzetben a kisebbik rosszat, és a kevésbé megalázót választva augusztus 13-án Világosnál feltétel nélkül letette a fegyvert Rüdiger orosz lovassági tábornok előtt.

„A háború nem vala cél, csak eszköz a haza megmentésére... én leteszem a fegyvert, hogy békés polgártársaimat, kiket ezentúl megvédeni gyönge vagyok, mentsem meg legalább a háború iszonyaitól” - írta az orosz tábornoknak, levelében azt is jelezte: bízik a cár nagylelkűségében.

A fegyverletételről nem egyedül Görgei, hanem a nyolcvan tagú haditanács döntött, a szabadságharc harmincezer magyar katona szomorú, de fegyelmezett csapatszemléjével ért véget.

A közvélemény e cselekedetéért indokolatlanul árulónak bélyegezte, holott Görgei azt remélte: mivel Aradon és Világosnál minden felelősséget magára vállalt, a győztesek csak őt végzik majd ki. Az oroszok azonban presztízskérdést csináltak abból, hogy a magát nekik megadó Görgei életét megkíméljék, így a tábornokot „csak” Klagenfurtba internálták, míg 13 társa Aradon mártírhalált halt.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Szkicsák-Klinovszky István: A világosi fegyverletétel (1850 körül) (kép forrása: Wikimedia Commons)
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Olvasta már?
Bezár