Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott

A „toleráns” szerzetes

Az eredeti szövegekre az utóbbi időben több figyelem irányult. 2015-ben például Kathryn A. Montalbano, az amerikai Appalachian State University adjunktusa Félreérteni a mongolokat: Kultúraközi kommunikáció három 13. századi ferences úti beszámolóban című cikkében összehasonlítja János barát, valamint a flamand Rubruk János (Willem van Robroeck) és a szintén itáliai Montecorvino János (Giovanni da Montecorvino) misszionáriusok keleti útjairól született írásait és leveleit, a katolikus egyház és a keleti birodalmak első kommunikációit megvizsgálandó.

Montalbano végkövetkeztetésében arra jut, hogy mindhárom szerzetes, bár erősen próbára lettek téve útjuk során, végső soron hitében megerősödve tért haza annak végén. Azt is megjegyzi továbbá, hogy Plano Carpini János a három szerző közül a legtoleránsabb a mongolok idegen szokásai és vallási gyakorlatai iránt. Tény az is, hogy ez a háromból a legkorábban íródott beszámoló – lehetséges, hogy az idő múlásával a ferencesek egyre kevésbé voltak hajlandók ugyanolyan nyitottsággal közelíteni a mongolok felé, és emiatt egyre hevesebb kritikával és részrehajlással számoltak be róluk.

Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy János barát írása nyolc fejezetében a mongolok dicséretét zengné. Amellett, hogy beszámol vallási szokásaikról és világnézetükről, valamint kollektív „karakterükről”, sok szót ejt hadviselési formáikról, hadrendjükről, és a legyőzöttekkel és foglyokkal szembeni kegyetlenkedéseikről is. Külön fejezetet szentel továbbá annak, hogyan lehetne a mongolokat csatában legyőzni.

János barát nem fogja vissza magát, amikor „rossz” tulajdonságaikat írja le, és az is látszik leírásából, hogy amíg körükben tartózkodott, egyáltalán nem bízott vendéglátóiban. Emellett – jó okkal – féltette tőlük Európát is: már a bevezetőben megjegyzi, „attól félek, közvetlen veszélyt jelentenek Isten egyházára.”

A mű negyedik fejezetében János barát nagy részletességgel írja le a különféle kegyetlen büntetéseket, amelyeket a mongolok egymásra rónak ki, valamint azt, hogy milyen előszeretettel végeznek a kívülállókkal. Ezek a leírások azt a célt is szolgálták, hogy az olvasók hitelt adjanak az ő, valamint a pápa félelmeinek a keleti fenyegetést illetően.

1. Találkozó a magyar király sátrában
2. Nagy hatású mű
3. A „toleráns” szerzetes
4. Többféle figyelmeztetés

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

20. Ókori állam-berendezkedések
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Róma első császára ellen is háborúba ment az ókor egyik legharciasabb asszonya, Fulvia Antonia
• Mi volt Róma bukásának oka?
• Egyezményes súlyú fémdarabokat használtak pénzként a bronzkori Európában
• Jeruzsálemben került elő egy Aquincumban talált ókori bronzmécses párja
• Ki volt a történelem legrosszabb politikai tanácsadója?
• Mi okozta a Római Birodalom bukását?
• Hét meglepő tény a római nőkről
• Valóban erotikus költészete miatt száműzte Róma császára a költő Ovidiust?
• Egész történelme során igen nagy volt Róma genetikai sokszínűsége