Nem tudta Erzsébet királyné, hogy merénylőjétől halálos sebet kapott

„Szívem kis nyílásán”

Az ütéstől Erzsébet hangtalanul hanyatlott hátra, feje a földet érintette, de dús hajkoronája enyhítette a zuhanás erejét. Miután talpra segítették, nem tért vissza a hotelbe, hanem tovább gyalogolt a gőzös felé, „hiszen semmi sem történt velem” – állította mosolyogva.

Sztáray grófnő további kérdéseire bevallotta: „Azt hiszem, a mellem fáj egy kicsit, de nem vagyok bizonyos benne”; és hogy rettenetesen megijedt. A hajóig még megtett száz métert a saját lábán, de amikor ott rosszul lett, az udvarhölgy először szívszélhűdésre gondolt. Az első eszméletvesztéséből még sikerült feléleszteni a királynét, de az idő múlásával egyre megtörtebb lett, tekintete egyre tétovább. „Hát most mi történt velem?” – ezek voltak utolsó, Sztáray Irmához intézett magyar szavai.

Ezek a részletek akkor kapnak különös jelentőséget, ha tudjuk, hogy egész életében mit kívánt Erzsébet. Többször is kijelentette családja előtt, hogy gyorsan, fájdalommentesen, nem ágyban, hanem Isten szabad természetében, az övéitől távol szeretne meghalni, hogy szeretteinek ne okozzon aggodalmat. Udvarhölgye előtt hasonlatokban is megnyilatkozott: „Én e világból úgy szeretnék ellebbenni, mint a madár, mely felszáll és eltűnik az éterben, vagy mint a szálló füst, mely itt, szemünk előtt kéklik, és a következő pillanatban nincs többé!”

Erzsébet nem félt a haláltól, sőt vágyott rá, de az ezt megelőző átmenet, a bizonytalanság megijesztette, ezért is kívánta a gyors halált. Igazán csodás megérzésének mondható az, amit egy nappal halála előtt mondott Rothschild bárónénak: „Azt kívánnám, hogy lelkem szívem egy kis nyílásán röppenne az ég felé.” „Ezt az egy kérését megadta az Isten. Befelé vérzett el; fájdalmai nem voltak, és sejtelme nélkül a halálnak lépett a másvilág küszöbére.” – állapította meg a szemtanú Sztáray grófnő a királyné haláláról.

A halál gondolatával egész életében sokat foglalkozott Erzsébet. A tizenöt éves érzékeny lelkű lány verset írt legjobb barátnője öccsének halálára a fiatalság bátorságával:
„Bár haltam volna veled,
S lennék az égben mint te.”
A halál ténye megdöbbentette, de nem riasztotta.

Erzsébet életében folyamatosan kereste a kihívásokat, mindig vakmerően lovagolt. A hetvenes évektől a még kockázatosabb falkavadászatok kezdték érdekelni. Rengeteget gyakorolt, hogy ő lehessen a legjobb, a „vadászatok királynője”. Legsúlyosabb lovasbalesetét 1875 szeptemberében, Normandiában, épp egy ilyen gyakorlás közben szenvedte el, amikor egy gyenge lábú, új lovat próbált ki. Lerepült a lóról, agyrázkódást kapott, elvesztette eszméletét és egy időre emlékezetét is. Hirtelen nem tudott mit kezdeni a helyzettel: „Ha igaz, hogy lebuktam, akkor hát „trotli” vagyok. Mindig az maradok?”

Férjének viszont már ezt írta: „Sajnálom, hogy ennyire megijesztettelek, azonban ilyen esetekre tulajdonképpen mindketten mindig el lehetünk készülve.” … „Szeretnék azzal büszkélkedni, hogy egy ilyen vacakság miatt nem vesztem el a bátorságom.” „Azt akarjátok, ne lovagoljak többé; akár teszem, akár nem, úgy fogok meghalni, ahogy elrendeltetett.” Két héttel később már újra lovagolt.

A halál közeli élmény mégis megérintette lelkét, tudatosította benne a halandóság élményét. Rónay püspökkel leíratta a 90. zsoltárt, ami az ember törékenységével, múlandóságával foglalkozik, és amit aztán egy megszentelt egyszerű arany medálban mindig magánál tartott.

1. „Szívem kis nyílásán”
2. Aki már régóta meg akart halni

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek