2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
ITT támogathatsz bennünket

Nem működött a szabó ejtőernyője, ám már holtan ért földet

2021. február 14. 08:40 Múlt-kor

Nem mindennapi látványosság szemtanúja lehetett a párizsi Eiffel-torony körül 1912. február 4-én összeverődött kisebb tömeg. Nem sokkal nyolc óra után egy harmincas évei elején járó szabómester rálépett a torony első emeletének belső vaskorlátjára, majd leugrott – bármiféle öngyilkossági szándék nélkül. Úgy gondolta ugyanis, hogy a saját maga eszkábálta ejtőernyőszerű szerkezet alkalmas lesz arra, hogy esését tompítsa. Tévedett.

Repülő szabó

A XX. század elején a repülés még gyerekcipőben járt, így a (halálos) balesetek esélye is jóval nagyobb volt, mint manapság. Több társaság is megpróbálkozott valamilyen szerkezet kifejlesztésével, amely a repülőgép meghibásodása esetén a könnyebb és biztonságosabb földet érést segítette volna elő.

1911-ben egy bizonyos Lalance ezredes 10 ezer frankos díjat – kétszer akkorát, mint egy évvel korábban – ajánlott fel annak, aki egy biztonságos, ám 25 kilogrammnál nem nehezebb ejtőernyőt készít.

Franz Reichelt osztrák származású, Franciaországban élő, nőtlen szabómester a pályázati feltételeknek megfelelően átalakította saját, nem sokkal korábban kifejlesztett, meglehetősen egyedi találmányát.

A legkevésbé sem hasonlított a mai ejtőernyőkre – sokkal inkább egy méretes, botok, zsinórok és némi gumi segítségével összetákolt, bizarr kabátra emlékeztetett.

A vállalkozó kedvű férfi 1911-ben többször is kipróbálta találmányát, és már ekkor sejthette volna, hogy ejtőernyője alapos átalakításokra szorul.

A Joinville-ben mintegy 8-10 méter magasból végrehajtott ugrást ugyanis csak azért úszta meg sérülések nélkül, mert egy halom szalmára esett, a nogent-sur-marne-i próbálkozásakor pedig már lábát törte. 

Reichelt vesztét végül az okozta, hogy a hatóságok többhónapos huzavona után végül megadták számára az engedélyt arra, hogy az Eiffel-toronynál tesztelje találmányát, igaz, azzal a kikötéssel, hogy a kísérletet csak bábukkal hajthatja végre.

A nagy napon, 1912. február 4-én azonban Reichelt a helyszínen tartózkodó újságíróknak kijelentette: ő fog ugrani. Barátai megpróbálták lebeszélni, hivatkoztak a heves széllökésekre, a hidegre, valamint a korábbi kudarcaira, a szabó azonban rendíthetetlen volt.

A filmre vett, az interneten bárki által megtekinthető felvételen látható, ahogyan Reichelt egy éttermi asztalra helyezett székről jobb lábával átlép az épület korlátjára, majd jó néhány másodpercnyi habozás után az 57 méteres magasságból a mélybe ugrik, majd a földbe csapódik.

A találmány szinte semmit sem ért, Reichelt után a füvön 15 centiméter mély kráter maradt. A szabómester a földet érés pillanatát már nem érte meg, boncolásakor ugyanis megállapították, hogy a szívroham már a zuhanás másodperceiben végzett vele.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár