Nem létezett „angolszász kor” egy tekintélyes brit történész szerint
2020. június 8. 17:47 Múlt-kor
A történettudomány elfogadott tényként kezeli, hogy a rómaiak Kr. u. 410 körül történt kivonulása után az Európából érkező, germán nyelvet beszélő angolok, szászok és jütök valóságos invázióval hódították meg a mai Anglia területét az 5. század folyamán, meghonosítva nyelvüket és kultúrájukat, amely egészen Hódító Vilmos és francia ajkú normannjai hódításáig meghatározó volt. Az elméletet az angol nyelv germán gyökerei és történeti források is alátámasztani látszanak. A Cambridge-i Egyetem professzora, Susan Oosthuizen szerint azonban a források esetében félreértelmezésről, a nyelvváltás esetében pedig fokozatos átállásról van szó.
Korábban
A sötét kor rejtélye
Oosthuizen szerint a római uralom utáni időszakban Britanniában továbbra is meghatározó maradt a római életmód legtöbb aspektusa, ezt pedig apránként alakította a más európai civilizációkkal – köztük a szászokkal is – folytatott kereskedelem, valamint a kisebb léptékű migráció.
A professzor a héten egy online előadás keretében fejtette ki álláspontját, amelyet tavaly kiadott, The Emergence of the English (Az angolok felemelkedése) című könyvében is leírt.
A középkori régészet professor emeritusaként, a legjobb elérhető kutatások alapján Oosthuizen azt a következtetést vonta le, hogy a folytonosság nyomai tisztán láthatók a római csapatok 410-es kivonulását követően is.
A földművelés ugyanolyan eljárásokkal zajlott, ahogyan a rómaiak idejében, és a latin, illetve a kelta briton nyelv, valamint ezek keveréke szintén tovább élt, továbbá a jogrendszer és a vallási intézmények is megőrizték római jellegüket. A brit emberekre és kultúrára gyakorolt római hatás a professzor szerint mélyebb és tartósabb volt, mint eddig gondolták.
A fenti okokból Oosthuizen helytelennek és félrevezetőnek tartja az „angolszász kor” kifejezés használatát a rómaiak távozása és a normannok érkezése közti évszázadokra. Helyette ezen időszak három részre való osztását javasolja: „későókori” (Kr. u. 400-650), „kora középkori” (Kr. u. 650-850), illetve „hódítás előtti” (Kr. u. 850-1100) korszakokra.
„Az angolság kialakulása a római-brit elődökből történő fejlődés volt. Nem gyarmatosítási folyamat volt” – írta a történész.
Mi a helyzet azonban az Európából áthajózó germánok hódítását alátámasztó tényezőkkel, amelyeken az általánosan elfogadott elmélet alapszik? Oosthuizen szerint a kutatások túlnyomó többségében vagy a módszertannal, vagy a rendelkezésre álló anyagból levont következtetésekkel súlyos gondok vannak.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2021
- A popzene és a politika az 1980-as és 1990-es években
- Holländer Margit lágerélményei
- Göring, az élvhajhász náci
- A középkori élet hét legkülönösebb veszélye
- A két Karátsonyi-kastély Beodrán
- A magyar könnyűzene az 1980-as években
- Az indián fogságnaplók üzenete
- Szendrey Júlia világai
- Vacsoraversenyek az 1930-as évek Budapestjén
- Egész életében idegenkedett a politizálástól Babits Mihály 20:20
- Slachta Margit, az elesettek védelmezője 18:05
- Több százezer embert buzdított cselekvésre Martin Luther King 14:32
- A Selyemút számtalan romvárosát fedezte fel Stein Aurél 14:03
- Munkácsy életművét bemutató kiállítás nyílik a Szépművészeti Múzeumban 13:20
- Kertész Mihálynak köszönhetjük a Casablancát, a világ egyik legmeghatóbb romantikus filmjét 09:50
- Szoknyával a politikában – megjelent a Múlt-kor téli száma 09:20
- Féllábbal is a színpad sztárja maradt 08:20
