Nem érhette meg Tisza Kálmán, hogy fia is a miniszterelnöki székbe üljön

Gyűlöltek, de más okból

A politikus apa és a fiú iránt kortársaik egyaránt szélsőséges érzelmeket tápláltak. Mindkettejüknek kijutott a magasztalásból és a gyűlöletből. „Ma Magyarországon csak a Tisza István politikai hulláján keresztül vezet az út a demokráciába” – fogalmazott például Jászi Oszkár 1910-ben. Sokféle politikai támadást érte őket, de az egyéni haszonkeresés, a politikai hatalmukat felhasználó tisztességtelen vagyonszerzés vagy saját zsebet tömő korrupció vádja nem. Egyes kortárs kritikusaik megelégedtek azzal a magyarázattal, hogy nagybirtokosként erre nem szorultak rá.

A két Tisza munkásságának megítélése sem egyöntetű. Tisza Kálmán pályája az 1848-as forradalomtól a Bach-korszakon át a kiegyezési tárgyalásokon keresztül a boldog békeidők századfordulójáig ívelt. Miniszterelnökként igyekezett elkerülni a saját pártja egységét, ezzel a hatalmát is veszélyeztető politikai viharokat. A megegyezést kereste, és ha nem volt más lehetősége, akkor hajlékonyan kitért a probléma elől.

Wekerle Sándorról elmélkedve a különféle politikusi magatartásokról találóan írta Herczeg: „A két Tiszától annyiban különbözött, hogy Kálmán óvatosan meg szokta kerülni az akadályokat, István dacosan nekik rontott, míg Wekerle mosolyogva bebizonyította, hogy egyáltalában nincsenek is akadályok.” Tisza Kálmán kritikusai a liberális reformok (közigazgatási reform, választójog demokratizálása, állam és egyház szétválasztása stb.) továbbvitelét kérték számon. Azonban igazságtalanul nem kötötték személyéhez sem a polgári jogállam kiépítésének ekkor megtett lépéseit, sem a miniszterelnöksége idején bekövetkezett gazdasági és kulturális gyarapodást.

A századelőn Tisza Istvánnak teljesen másfajta bel- és külpolitikai közegben kellett helytállnia miniszterelnökként. A növekvő társadalmi és szociális feszültségek mozgásba hozták a falusi és városi nincsteleneket. Már nem egyetemista, hanem munkástüntetőktől volt hangos az utca. Egyre gyarapodott az általános választójogot, szociális reformokat követelők tábora. Megélénkültek a nemzetiségi pártok.

A bírálók leginkább Tisza István antidemokratizmusát, az írott és íratlan szabályokat figyelmen kívül hagyó és egy rugóra járó politizálását kárhoztatták. Azt például, hogy bármennyire is recsegett-ropogott a dualista Monarchia két nemzetre épülő alkotmányossága, Tisza körömszakadtáig védelmezte. „Álljunk vissza a dualizmus talajára, hogy keményen megállhassunk, prédikálja Tisza István. Valójában negyven éven át sohasem léptünk le igazán erről a talajról, s ha állapotunk bizonytalan, az azért van, mert ez az alap ingatag. Még pedig, s ez a tragikuma, éppen a támasztékok miatt, melyekkel a Sion hegyénél megingathatatlanabbá akarták tenni” – írta a kiegyezés csapdájáról Ignotus 1910-ben a Nyugatban.

István konfliktusvállaló magatartása homlokegyenest ellenkezett az apjáéval. „Tisza Kálmán finom érzékkel bírt a korlátok iránt, amit nagy tehetségű fia nem örökölt tőle” – jegyezte meg epésen Apponyi Albert. Ha valamely ügy meggyőződése szerint a nemzetet, az országot szolgálta, akkor azt minden erejével igyekezett érvényre juttatni. Így tett az országgyűlés munkáját ellehetetlenítő, a háborús felkészülést is akadályozó obstrukció letörésekor. Nem ismerte a pozícióféltést, a taktikázást. Nem törődött a feléje áramló politikai gyűlölettel. A nemzet, a haza szolgálatában kész volt akár az önfeláldozásra is. Akkor sem rettent meg, amikor egy ellenzéki képviselő több lövést adott le pisztolyából rá célozva. Házelnökként az ülés folytatását rendelte el.

A szarajevói merénylet után a Monarchia 1914. július 7-i közös bécsi minisztertanácsán egyedül Tisza István érvelt a háborús összeütközés elkerülése, a békét megőrző diplomáciai megoldás mellett. Tisza ellenállása miatt ekkor nem született meg a Szerbiához intézendő, katonai összeütközést kikényszerítő ultimátum. Az osztrák politikai és katonai vezetés elszántsága, Ferenc József határozottsága és mindenekelőtt Berlin támogatása eloszlatta Tisza kétségeit: 1914. július 14-én Bécsben a magyar miniszterelnök hozzájárult a Szerbiának küldendő éles hangvételű és rövid határidejű ultimátum megfogalmazásához.

Tisza háborús miniszterelnökként nem engedte a hátországot militarizálódni, és igyekezett a lakosság élelmiszerellátását biztosítani. Ugyanakkor mindent megtett a katonai győzelem érdekében. A Monarchia kivételes tekintélyű politikusa lett, amit a német szövetségesek is elismertek. Azonban Ferenc József 1916. november 21-én bekövetkezett halála után elveszítette az uralkodói támaszát. Tisza az új király, IV. Károly felszólítása ellenére sem volt hajlandó reformokra, például az általános választójog bevezetésére, ezért kormánya nevében 1917. május 23-án lemondott.

Epilógus

Tisza Kálmán 1890-ben önként vált meg a miniszterelnöki bársonyszéktől, de nem vonult vissza a politikától. A Szabadelvű Párt „generálisából” közlegény lett. Az idő múlásával leginkább csak a Sándor utcai képviselőház folyosóján, a terem bejárata melletti padon üldögélve hallgatta, mi zajlik a Tisztelt Házban. Még soványabb volt, mint valaha, a ruha még inkább lógott rajta. A nagy kormányos 1902. március 23-án hunyt el, nem érhette meg, hogy bő egy esztendő múlva a fia Magyarország miniszterelnöke lett.

1918. október 31-re virradóan a hatalom a Nemzeti Tanács kezébe került. Győzött az őszirózsás forradalom. József főherceg a király nevében kormányalakítással bízta meg Károlyi Mihályt, s délutánra már meg is alakult a koalíciós kabinet. Öt óra tájban, amikor a budai várpalotában a Károlyi-kormány az eskütételre készülődött, egy városligeti villában egy jól szervezett merényletben katonák lőtték agyon Tisza Istvánt. Tehette volna, de nem menekült el a fővárosból – Istenre bízta a sorsát.

1. Irányváltások és érdekek
2. A nagy taktikus és az elszánt küzdő
3. Gyűlöltek, de más okból

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Horthy

• Legitimista meggyőződése ellenére hiúsította meg a második királypuccsot Bethlen István
• A Magyar Nemzeti Levéltárhoz került az egykori kormányzói család hagyatéka
• A kormányzó hitvese: Horthy Miklósné Purgly Magdolna
• Indiai vadászatok és lenyűgöző britek: Horthy Miklós a világ körül
• A köztársaságból kiábrándult Habsburg-pártiak gyűrűjében választották kormányzóvá Horthy Miklóst
• A nemzetmentőtől a nemzetvesztőig: hányféle Horthy-kép létezik?