Nem betegségek, hanem balesetek végezhettek a Franklin-expedíció tagjaival
2016. szeptember 28. 08:21
Korábban
Vadászbalesetek?
A 170 évvel ezelőtti expedíció még számtalan titkot őriz, és elég sok a bizonytalanság. Például nem tudjuk, hogy pontosan miért is kellett elhagyniuk a hajókat 1848-ban, magyarázta Keith Millar, a legújabb kutatást vezető skót tudós. „Azt tudjuk, hogy mind egy szálig elhunytak, azonban első kézből nincsenek információink az 1848 tavaszát követő kritikus időszakról” – tette hozzá. A hivatalos hajónaplók mellett a hajóorvos által vezetett, 1845 és 1848 közötti feljegyzések is eltűntek, így a kutatócsapat tagjai kilenc másik, a Royal Navy kötelékébe tartozó, az elveszett felfedezők nyomába eredő, és ugyanolyan felszereltséggel ellátott hadihajó dokumentumait vizsgálta át a londoni levéltárakban.
A feljegyzésekben közel 1500 különböző egészségügyi problémát találtak, ám alaposan megvizsgálva ezeket a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy valóban sok tengerész szenvedett ólommérgezésben, valamint a C-vitaminhiány okozta skorbutban, azonban nem olyan mértékben, hogy veszélyeztethetné az éppen aktuális expedíciót. Millar szerint ha (külön kiemeli, hogy ha) a Franklin-misszió feltételei csak kicsit is hasonlítottak a többi megvizsgált hadihajó állapotaihoz, akkor ezek a betegségek önmagukban nem kényszeríthették térdre az expedíciót. „Nehéz lenne egy olyan egészségügyi helyzetet elképzelni, amely azt sugallja, hogy bölcsebb elhagyni a hajót” – tette hozzá.
Robert Park, a Waterlooi Egyetem kutatója, aki részt vett az Erebus 2014-es felfedezésében, egyetért a skót szakértők kutatási módszerével, azonban a megállapításokkal már nem. „Úgy vélem, hogy nem véletlenül hagyták ott a hajóikat, ennek okát mi még nem tudhatjuk, azonban a felvázolt, balesetes felvetésnek számomra nincs túlságosan sok értelme” – így Park. Szerinte az, hogy a három év során 24 ember (köztük 15 tiszt) hunyt el az expedíció kezdete óta a korabeli, sarkvidéki expedíciók halálozási rátájának megfelelő. „Nem tudok elképzelni olyan katasztrofális balesetet, amelyben ennyi tiszt elhunyt, ez csakis a betegségek rovására írható” – magyarázta. Reményét fejezte ki, hogy a most felfedezett HMS Terroron találnak majd egészségügyi feljegyzéseket, így közelebb kerülhetnek a több mint másfél évszázados rejtély megoldásához.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Középkor
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt
- Közös sírba temették az egykor egymástól elválasztott skolasztikust és tanítványát, Héloïse-t
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány
- Imre király egyedül fogta el lázadó öccsét
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd tegnap
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa tegnap
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán tegnap
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady tegnap
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk 2024.05.17.
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége 2024.05.17.
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona 2024.05.17.