Néhány romantikus epizód ellenére nagyrészt erőszakkal zajlott az Újvilág meghódítása
2021. április 19. 11:29 Múlt-kor
Korábban
A háromszáz éves háború
A jamestowni indián mészárlást egy nagyjából 300 évig tartó, megszakításokkal folyó háború (1622-1924) követte, amit a szakirodalom észak-amerikai indián háborúknak nevez. Az angol-póheten háború 1610 és 1677 között zajlott, és a Virginiában 1677. május 28-án II. Károly angol király és a virginiai bennszülött törzsek képviselői között megköttetett egyezmény (Treaty of Middle Plantation) zárta le.
1500 körül a mai USA területén jelenlegi becslések szerint 2,8-5,7 millió közötti számú indián élt, de a keleti parti régióban is legalább több százezren voltak. A betolakodók legbrutálisabb és leghalálosabb szövetségesei a baktériumok és vírusok voltak, így a himlő, a kanyaró vagy éppen a tífusz. Az indiánok szervezete ugyanis nem volt ellenálló e betegségekkel szemben, és akár egy egyszerű megfázás is halálos lehetett nekik.
Így terjedt el egy járvány – talán bubópestis, egy 2010-es kutatás szerint leptoszpirózis – 1616-1619 között az atlanti partvidéken, amelyet valószínűleg az európai halászok hurcoltak be, és amely leginkább a wampanoag indiánokat sújtotta.
Egyes területeken az indiánok 90%-a meghalt, de volt, ahol egyetlen bennszülött sem maradt, hogy a halottakat eltemethesse. Ehhez jöttek még az angolok erősebb fegyverei: fémkéseik, kardjaik, baltáik, pisztolyaik, puskáik és ágyúik, amelyekkel az indiánok nem vehették fel a versenyt.
Több mint három hónapos utazás után, 1620. november 21-én a Mayflower nevű hajóval 41 angol puritán kötött ki családjával együtt a Cod-foknál. A telepesek először békét kötöttek a bennszülött wampanoag indiánokkal – az angol gyarmatosítók az első hálaadást az indiánokkal ünnepelték –, de a barátságos egymás mellett létezés itt sem tartott sokáig. „Fülöp király háborújában” (1675-76), mindössze 14 hónap alatt ötezren vesztették életüket, az áldozatok több mint kétharmada őslakos volt.
Már 1650 körül megkötötték az egyik első szerződést az indiánok és a gyarmatosítók között, amelyben az őslakók egy elkülönített területet kaptak – az indián rezervátumok kezdeteként. A 17. század folyamán minden törzset, amelynek az európai telepesek által elfoglalt területen volt székhelye, rezervátumokba száműzték. A törzsek elveszítették eredeti területeiket, az indiánok katonailag, politikailag és gazdaságilag is jelentéktelenné váltak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- A legnagyobb titokban hajtotta végre a kitelepítéseket az ÁVH tegnap
- India egységének védelmére hivatkozva gyilkolták meg a Nehru–Gandhi-dinasztia tagjait tegnap
- Gyilkosságok sora árnyékolta be a Colt gyártásának kezdeteit tegnap
- Törökkori konyhával és tűzijátékkal várja az érdeklődőket a tatai fesztivál tegnap
- A kémiában és a hadászatban egyaránt tehetségesnek bizonyult Görgei Artúr tegnap
- Még éjszaka sem hagytak fel az támadásokkal a Budát ostromló magyar csapatok tegnap
- Húsz évig várt, hogy elvehesse kedvesét a brit filozófus, John Stuart Mill 2024.05.20.
- Minden kiküldetésük előtt bizarr szertartást végeztek el az azték kereskedők 2024.05.20.